Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
90 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . Hajós — Hildpuszta (1959) Gödörásáskor bronzkori urnasírokat találtak, melyeknek a vatyai kultúrába tartozó kerámiaanyagát megmentettük. Tőle 100 m-re É-ra egy igen nagy kiterjedésű bronzkori földvár terül el. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 13. 1960. 23. Kőhegyi Mihály Hajós — Hildpuszta (1961) A Bagolykunyhónak nevezett területen erőgépekkel egy bronzkori vatyai típusú urnatemetőt, egy szarmata temetőt és telepet szántottak ki. A mintegy 30 holdnyi területről kerámiatöredéket gyűjtöttünk be. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 15. 1962. 13. Cumania I. 1972. 235. Kőhegyi Mihály Hajós — Hildpuszta A. G. Palackozó (1982) 1982-ben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildi palackozója melletti területen új palackozóépület számára készítették elő a talajt. A dózerolás során cserepek, állatcsontok, hamus foltok kerültek elő. Az előkerült cseréptöredékek bronzkori telepre engedtek következtetni. A leletmentés fontos volt, mivel a területről eddigi bronzkori telepet nem ismertünk, viszont a telep közelében, attól mintegy 1 km távolságban fekszik a már ismert hildi bronzkori földvár. Sajnos, a dózerolás során a bronzkori falu szinte teljes egészében elpusztult. A leletmentés megkezdésekor csak olyan szemét- és hulladékgödrök feltárására kerülhetett sor, melyek 120 cm-nél mélyebben voltak a földben. Kilenc szemetesgödröt tártunk fel (G. 1.— G. 9.). A feltárt gödrök mélysége 125 cm és 200 cm között ingadozott. Jelentős cserépanyag (köztük néhány, mészbetétes töredék), valamint sok állatcsont került elő belőlük. Az építkezés területéről a helyszíni szemle során emberi csontok is kerültek a múzeumba. Ezek feltehetően avarkoriak lehettek. Munkatárs: Csipkó Adrienne. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 36. 1983. 15. Wicker Erika 32. Hajós — Iskolakert (1978) Az általános iskola kertjéből évek óta kerülnek elő bronzkori cserepek. Most egy vatyai urnát sikerült megmentenünk. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 32. 1979. 13. Kőhegyi Mihály 33. Harkakötöny (1980) A Bácskán és a Kiskunságon DNy—ÉK-i irányban keresztülhúzódó Ördög árkát a községtől a Ny-ra átvágtuk markoló munkagép segítségével, ott ahol az ún. halasi utat keresztezi. Az átvágás ellentmondott a terepbejárás során a felszíni nyomok alapján szerzett azon benyomásunknak, mintha a hosszanti sánc ezen a helyen egy kb. 15 m átmérőjű körsáncba futna bele. A munkánál jelen volt Kőhegyi Mihály és Wicker Erika. (Ta.) ' Régészeti Füzetek Ser. I. No. 34. 1981. 10. Patay Pál