Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
88 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI... 23. Dunavecse — Béke Tsz (1986) Dunavecse határában, homokbányászás közben, edénytöredékeket találtak. A leleteket: 1 db bronzkori urna töredékeit a Béke Tsz ideiglenes homokbányájában találták az ún. csanádi major közelében. A lelőhelyen ottlétünkkor a homokbányászás szünetelt. Az urna helyét már nem találtuk meg, edény töredéket sem találtunk, amelyek több tönkrement sírra utaltak volna. KJMA 87. 539. Biczó Piroska 24. Dunavecse — Cédrus u. 6. (1972) Tavasszal egy formájában és nagyságában egyedülálló aranykartekercset vásárolt a MNM Pavelkó Imre dunavecsei lakostól, aki szerint a 287,2 gr súlyú darab kertjében került felszínre. A jelzett helyen végzett hitelesítő ásatás során régészeti jelenséget, leletet nem találtunk. A zöldes színárnyalatú aranyból készült kartekercs díszítése megegyezik az i. e. XVI— XV. sz.-ban működő, erdélyi aranyműves központban használt mintakombinációkkal. Ezt, illetve a Kárpát-medence középső bronzkori népeinek ma ismert kereskedelmi kapcsolatait figyelembe véve, tárgyunkat az i. e. XV. sz.-ban, valószínűleg Erdély területén készült olyan ékszernek határozhatjuk meg, amely kincslelet részeként, közvetítő kereskedelem révén kerülhetett a Duna vidékére. (Lm.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 26. 1973. 8—9. ArchÉrt. 100. 1973. 259. Kovács Tibor 25. Dunavecse — Homohszentlörinc (1953) A homokszentlőrinci állami gazdaság Milkó majorjában istállóépítkezéskor bronzkori urnasírok kerültek elő. A munkások az 1. sz. istállónál kb. 10-12 urnasírt találtak, a 2. istállónál hármat, a З.-nál egyet. Az istálló alapjain belül húzott kutatóárokban négy urnasírt találtak. Az urnák az ún. vatyai típusú csoportba tartoznak. Fedőtálakat és a peremeket az eke elszántotta. Kisebb edények ritkán vannak az urnákban. Az urnatemetőtől 30 m-re. XII— XIII. sz.-i üst alakú edénytöredékek jöttek elő. ArchÉrt. 82. 1955. 95. Szabó Kálmán 26. Ersehcsanád — Szt. György dűlő (1960) Öntözőtelep létesítése során bronzkori telepet végtak keresztül, melynek cserépanyagát begyűjtöttük. A közelében húzódó, bronzkori urnatemetőből egy sír került felszínre, vatyai jellegű urnával. A munka folyamán egy avar temető 4. sírját bolygatták meg. Leletmentéssel egy sírt megmentettünk. (Lemezes bronz karperec, fekete földedény.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 1961. 15. Cumania I. 1972. 235. Kőhegyi Mihály 27. Ersehcsanád — Veránka (1959) A Duna partjának omlásakor bronzkori és Árpád-kori település kerámiaanyaga került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 13. 1960. 23. Kőhegyi Mihály
