Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

86 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . nyosan elkerülő szarmata maradványok jelzik. Az ismert teleprész és temetőrész távolsága néhány 100 méter, a telep és temető határa azonban ennél jóval kevesebb. KJMA 88. 654. Wicker Erika 14. Császártöltés — Téglagyár (1988) A császártöltési téglagyár mellett, Kecel felé, az 54-es út mellett két, viszonylag jól elhatárolódó kiemelkedés látszik. Rajta jelenleg kukoricás van. A terepbejárás során viszonylag kevés régészeti lelet került elő a két domb területéről. A cserepek egy része szarmata kori, a többi valószínűleg bronzkori, meglehetősen jellegtelen, pontosabb datálásra nem alkalmas, apró cseréptöredék. Előkerült egy állatcsontból készült, tégelyszerű csonttárgy (egyik vége mesterségesen elvágva), kora bizonytalan. KJMA 88. 660. Wicker Erika 15. Császártöltés— Tőzegtelep (1969) Tőzegkitermelés alkalmával díszített agancskalapácsot találtak. A kitermelést követően, többszöri helyszíni szemle alkalmával, fekete, festett késő bronzkori agyagedény és viszonylag kevés számú állatcsont került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 23. 1970. 6. Cumania I. 1972. 240. Horváth Attila—Vorák József 16. Csatalja (1956) A Bajára vezető műút mellett, egy homokdombon, 22 cm magas urna, valamint 4 talpas tál és egy szarvasagancs került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 6. 1957. 87. Zalotay Elemér 17. Csávoly — Barapart (1986) A Kígyós kiszélesedő medrének Ny-i oldalában kora bronzkori (halomsíros) kultúra telepének maradványait, szarmata gödröket és egy Árpád-kori település hulladékgödreit tártuk fel. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 40. 1987. 9. Kőhegyi Mihály—Vicze Magdolna 18. Csávoly — Pánesz dűlő (1959) Benkovics Sándor csávolyi lakos egy bronzbaltát ajándékozott a múzeumnak. Éle lekerekített, ellenkező oldalán két perem szolgált a nyél felerősítésére. Egyetlen Kárpátmedencei párhuzama — mely Herendről ismert — az urnasíros kultúrába sorolható. A Pánesz nevű dűlőben került elő faültetés közben. MNMA II. 1960. 66. (Kőhegyi Mihály) Csólyospálos — Felsőpálos (1983) 1.: 208. Régészeti Füzetek, Ser. I. No. 37. 1984. 69. ArchÉrt. 111. 1984. 271.