Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata
510 HENKEY: A MAGYAR NEP ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA minuszinszki medence közötti vidéken fokozatos és egyre erősödő keveredés indult meg a Közép-Ázsiában maradt török népek és az ide behatoló szkíták és szarmaták között. A magyar nyelvbe került nagyobb számú török szóval egy időben, a szarmata kor kezdete után, az i. e. 2. és az i. sz. 9. század között került a magyar nyelvbe a legnagyobb számú iráni jövevényszó 100 , ezért valószínűnek tartom, hogy az ugor magyarok által lakott erdőövezetbe már összeolvadt török-szarmata népesség hatolt be és együttesen tekinthető az általam törökös magyarnak nevezett réteg első részének. Ligeti mutatott rá, hogy a nyugat-szibériai ligetes sztyeppék vidékére szüntelenül áramlottak az Altáj és Száján hegységek vidékéről török néptöredékek 101 . Bár a szarmatákkal összeolvadt törökök a mongolokkal kevert török népekkel is gyarapodhattak, de a magyarság kialakulása szempontjából a nyugati, szkítákkal és főleg szarmatákkal kevert törökségnek volt meghatározó szerepe. Harmattá a nyelvészet vonaláról is bizonyítva látja a török és a sztyeppéi iráni népek egyre fokozódó együttélését, melynek eredményeként az utóbbiak csaknem teljes egészében török nyelvűvé is váltak 102 2. Gombocz a bolgár-török és magyar érintkezés 5. és 7. század közötti szakaszát a Kaukázus vidékére tette, mely később a Don vidékén folytatódott, de mind a Kaukázus és Kubán környékén, mind a Don és Donyec folyók mentén bolgár-törökök és alán-szarmaták együttélésével kell számolnunk, bár Artamanov szerint a Don—Donyec vidéki alán eredetűek már nyelvileg is eltörökösödtek 103 . Ezek szerint a törökös (bolgár-török, kazár és alán eredetű) réteg növekedésének második állomása a magyarság keretében a Kaukázus és a Kubán-vidék, a harmadik pedig a Don—Donyec vidéke volt. 3. A kabarok három törzsének csatlakozása után az onogur-bolgár, alánszarmata és türk-kazár eredetű réteg 104 tovább erősödött. Harmattá szerint a kabarok egyik rétegét alkotó khorezmiek nyelve besenyővel kevert alán volt 105 . 4. A Duna—Tisza közi, dunántúli és észak-tiszántúli őslakos magyar népességeknél a finnugor jellegű formák nem érik el a 4,6%-os magyar átlagot, a többségnél a 3%-ot sem. Az őslakos népességek közül csak a palócoknál és a Tiszántúl középső részében emelkedik a finnugor réteggel kapcsolatba hozható jellegegyüttesek aránya, a palócoknál elsősorban a keletbalti, másodsorban a lapponoid, míg a Tiszántúl középső részében ezek közül a lapponoid a gyakoribb 106 . Tekintettel 100. HARMATTÁ János, 1977 101. LIGETI Lajos, 1943 102. HARMATTÁ János, 1989 103. FODOR István, 1977 104. GYÖRFFY György, 1959 105. HARMATTÁ János, 1977 106. 1989. V. havi zsadányi (Békés megye) vizsgálataim során a lapponoid típus az 1,8%-os magyar átlaggal szemben 2,9%-ban volt észlelhető, míg a törökös típusok együttes gyakorisága 62,1%os volt. Két alpi típusba sorolt nő — mindkettő alpi + turanid meghatározással — olyan vitatható kevert forma, mely esetleg lapponoid + turanid is lehetne és ebben az esetben a lapponoidok előfordulása 1,4%-kal emelkedne.
