Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Embertan - Henkey Gyula: A magyar nép etnikai embertani vizsgálata
504 HENKEY: A MAGYAR NEP ETNIKAI EMBERTANI VIZSGALATA formák jelentős csökkenésének, valamint a régi szláv jellegegyüttesek feltűnően kis előfordulásának lehetséges okai: 1. A magyar honfoglalás előtt jelentős számban telepedtek le a Kárpátimedencében középázsiai eredetű népek, szkíták, szarmaták, avarok és késő avar kori onogurok. Ezek közül a honfoglaló magyarokhoz a szarmaták igen közel álltak, közöttük is a turanid és a pamiri volt a két leggyakoribb típus, az uráli típus helyett viszont az előázsiai és a dinári típus volt náluk jelentősebb arányban észlelhető 53 . Az avarok és főleg az avar kori onogurok nagyobb számban élték meg a magyar honfoglalást, mint korábban vélték 54 . A Somogy megyei Vörsön a griffes-indás jellegű temetkezés all. század végéig folytatódik úgy, hogy a lovas és a gyalogos vezetők sorának közepébe honfoglaló magyarokat temettek el 55 . Ennek a vörsi temetőnek azért van nagy jelentősége, mert a község kedvező fekvése folytán oda nemcsak a mongolok nem tudtak 1241-ben behatolni, hanem a hagyományok szerint az itteni magyarok az oszmán-török megszállást is elkerülték. 1987-ben Vörsön a legrégebbi anyakönyvek szerint őslakosnak minősülő 24-60 évesek 95%-ának vizsgálatát végeztem el. A honfoglaló magyaroknál leggyakoribb két típus, a turanid és a pamiri a magyar átlaghoz képest lényegesen nagyobb arányban volt észlelhető, az előbbi 46,6%-ban, az utóbbi 20,0%-ban. 2. A Kárpát-medence honfoglaláskori szláv nyelvű népei Tretyakov 56 szerint nem voltak tiszta szlávok. Eisner 57 a Kárpát-medencei szlávok és avarok együttélésére mutatott rá, az avarok beolvadását a szlovákokba Fügedi 58 , a horvátokba és a szlovénekbe Erdélyi 59 említi. Ezen felül 670 körül Dalmáciába Kuvrát onogur —bolgár kagán ötödik fia telepedett le népével, amit az itt feltárt griffes-indás mellékletű temetők is bizonyítanak 60 . 3. A honfoglalás után jelentős számban telepedtek le a Kárpát-medencében középázsiai eredetű népek, besenyők, kunok,jászok, volgai bolgárok és alánok 61 , akik pótolták a magyarság törökös rétegének vérveszteségeit. Ezzel szemben nem tudunk a magyar honfoglalás után finnugor eredetű nép betelepedéséről. 4. A Kárpát-medence szláv nyelvű népeinek kialakulásában jelentős részük volt a középázsiai eredetű lovas, állattenyésztő népeknek, ezért a velük való keveredés nem módosíthatta jelentősebben a magyar nép embertani összetételét. Vizsgálataim szerint a magyarországi kaj-horvátok, bunyevácok, sokácok és szlo53. BARTUCZ Lajos, 1961 54. LÁSZLÓ Gyula, 1982 55. KÖLTŐ László—SZENTPÉTERI József, 1988 56. TRETYAKOV, N. P., 1953 57. EISNER, J., 1933 58. FÜGEDI Erik, 1938 59. ERDÉLYI István, 1986 60. LÁSZLÓ Gyula, 1977 61. SZŰCS Jenő, 1987
