Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite. 2. rész

NÉPRAJZ 437 58. Ilyen masszírozó asszonyok vótak, azokat úgy hívták, hogy kenőasszonyok. Disznózsírral kenték és akkor imádkoztak rá valamit. A Ruff Mari néni is nagyon jól tudott masszírozni. (10) Rovarcsípés 59. Ha megcsípett valami, akkó hajmával szokták, fokhajmát tettek rája, vagy vöröshajmát, aztán attúl lecsillapodott, hogy nem fájt úgy. (3) 60. Darázs vagy méhcsípésre — lenyomják késpengével, hogy hűsítse. (10) 61. A marokszedőnek megcsípte valami a kézit, valami mérges légy, és eszibe jutott az Antal bácsinak, hogy ő meg szokta fogni a kígyót és az olyan ellenméreg vót neki, hogy rögtön megdöglött a kígyó. Bukferencezett és mindjárt megdöglött. És annyira dagadt a keze annak a fijatalasszonynak, hogy majd elérte a vállát nekije. Akkó fogta, bekente a csípést és ahogyan bekente, rá öt-tíz percre lehetett látni, hogy apad visszafelé a keze nekije, úgy hatott. (9) 62. Jankovics Borcsa szántott, az ura helyett nagyon sok férfi-munkát végzett és egy ilyen lódarázs-fészket kiszántott. A darazsak nekimentek a lovaknak, a lovak megbokrosodtak, elvitték, a kanálisnál fogták meg őket, valahol a Dora hídja körül. De őt is összecsípdesték a darazsak. Mikor jött hazafelé, szaladt haza eszelősen, mi közel vótunk, nem is tudta, hogy hol vannak a lovai — engem kért, hogy hamar-hamar szedjek a kertben petrezselyem zöldjét, fehér ruha közé tegyem és a balta fokával a köszöbön törjem össze és azt tegyem rá. Ahogy azt rákötöttem (ilyen dagadt volt a feje, a szeme nem látszott ki, sivalkodott rettenetesen), azt mondta: „Jaj de jó, jaj de jó!" Még ott meggyógyítottam, ott nálunk egy fél óra alatt, megenyhítettem ugye. Sárgaság 63. Aki sárgaságba vót, annak csollányra köllött pisálnyi és akkor meggyógyult. Énnekem is úgy ajánlották. Az Annus mikor kicsi vót, akkor sárgaságba vót. Azt mondta egy öregasszony, hogy: ha van csollány a kertben, vagy valahun, akkor csak mindig oda vezessem pisálni. Hát aztán elmúlott rúla a sárgaság. (3) 64. A sárgaságot leginkább az embernek a szemirűl lehet észrevenni, a szeme fehérje besárgul, meg a bőre is besárgul. Sárgaság ellen koplalni köll, nem szabad zsírosat enni, addig még el nem múlik. (9) Seb 65. Ez az Évi nagyon sebes vót. Kislány vót, oda vót, hazahozták, hát tiszta seb vót, az arcát úgy kiütötte a seb. Akkó diófalevelet főztünk meg, aztán olyan fürdőt kapott. Akkó avval mostuk, avval áztattuk le tisztára a sebet rúla. Mikor az leázott, akkó bőrvazelinnal kentük meg. Egy-két nap alatt az olyan tiszta vót, nem vót sehun seb többet rajta. (3) 66. Útifű levél, azt szokták sebre rátenni, szív alakú, úgy néz ki és ölég széles a levele nekije. És mikor a szárát az ember elszakíja, akkó ilyen hosszú izmok maradnak ki belűle, úgy kilógnak. Azt szokták sebre tenni, azt a levelet. (9) Sömör 67. A sömört úgy gyógyították, hogy bekenték avval a pipamocsokkal. A pipának van az a fekete szurokja, akkó abbú kivették, akkó meggyógyult. (3) 68. Olyan repedések keletkeznek a kezén és az terjed. Nemcsak a kezén, a testen is előfordulhat. Úgy emlékszem rá, hogy disznózsírral szokták bekenni. (9)