Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

TÖRTÉNELEM 287 3. Kivonat Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstromából. — BácsKiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlege. V. 101. N 7. с 1. f. 1. N 1/1744. 4. Inquisitio Collateralis Püspökladány és Karcagújszállás határvitájában. (A bevezető rész!) Staatsarchiv Wien, К. K. Hoffinanz- und Hofkammerarchiv, Ungarn, 1734. rote Nr. 673. f. 1121. 5. Possessio Cumanicalis Majsa cum protestatione detegit, ... Kiskunmajsa község tiltakozása a Jászkun Kerület földesúri adminisztrátoránál, Podhradszky Györgynél. Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun kerület Iratai, Capsa III. Fasc. 1. Nr. 3. Praesent Jászberény, 4. Maj. 1744. 1. számú melléklet „Contractus. 26. April 1731. Nos Carolus VI. etc. Notum facimus omnibus et singulis vigore praesentium, tam nostro proprio, quam universorum Haeredum, atque Successorum nostrorum futurorum Hungariae Regum nomine manifestantes: quod cum in anno 1702. per pientissimae memoriae Imperatorem et Regem Leopoldum Genitorem et Praedecessoren nostrum desideratissimum Districtus Jassigum et Philistaeorum, nee non utriusque Cumaniae in praefato Hungariae Regno existentes, Supremo Magistro et Toti Ordini Equestri Beatae Mariae Virginis Theuthonicorum pro quingentis mille Florenis Rhenensibus ad publicas necessitates attune anticipatis, exemplo in aliis quoque Coronalibus Bonis antehac non inusitato perennaliter venditi fuissent, successive vero antelatus Equestris Ordo innuente etiam Articulo 34. Anni 1715. quaesito, ejusmodi emptionis perennalis Juri cessisset ac renunciasset, pro dicti autem Equestris Ordinis Contentatione seu exolutione ... Király, 16. Maj. 1731. registrirt. 1. számú melléklet (Fordítás) Adásvételi szerződés 1731. április 26-án. Kamarai nyilvántartásba vétel 1731. május 16-án. Mi, VI. Károly stb. tudtára adjuk mindenkinek és mindenegyesnek a jelen oklevél erejével, egyrészt a saját, másrészt összes örököseink és utódaink, a Magyar Királyság jövendő királyai nevében: hogy miután 1702-ben Lipót, a legkegyesebb emlékű császár és király, a mi igen kedves atyánk és elődünk, az említett Magyar