Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Történelem - Kiss József: Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730–40-es években

TÖRTÉNELEM 265 marhákat a szolgabéres évi járandóságába szánta, tehát az ő adóalapjába kellett volna beszámítani. Fellebbezésének indokát nem fogadták el, mert Kenéz a hatóság előtt erre nem egyezett meg béresével, „s ezen dolog a nemes Nagykunságban sehol sem practizáltatott. Hanem ha előttünk valaki marhában egyezett meg szolgájával, azt ki lehetett mutatni a szolgának". Ezért a kapitányi szék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

39 Magistruális bíróságok elé tartoznak a családi élet zavarait és ellentmondásait illető ügyek is, így a hitvestarsi hűség megszegése, amelyet a gyermekek védelme érdekében igen szigorúan büntettek. Ha az elszökött asszonyt elfogták, börtönbe vitték, majd írásbeli fogadalom adására kötelezték. Kötelezvénye így szólt: „Alább megírt Tóth Sofia jelen írásommal adom tudtára mindenkinek, akiknek illik, hogy én — félre tévén mind Isten parancsolatját, mind a Világ igazságos törvényét — nem irtóztam életem megfosztásától, hűtlenségre gerjedtem, igaz hitvestársamat élő gyermekeinkkel elhagyván, Gyenes Gergellyel hűtelenül elszöktem. Mely megindult gonoszságomat Isten őszent felsége tovább nem szenvedvén, nemes Jászságban, Mihályteleken, szökésemnek első napján megfogattam s Berényben egynéhány napig fogva tartattam, jól lehet ugyan, országunk élő törvénye szerint halálra is ítéltethettem volna. Mindazonáltal igaz hitvestársam, Csőr János, életemet condonálván (engedvén), mely hitvesemnek megszolgálhatatlan igazságára nézve, úgy a Magistrátusnak obiigálom (kötelezem) magamat arra, hogy ennek utána nemhogy azon gonoszságot végbe vinni merészelném, sőt megfogadom azt, hogy — ha a legkisebb, oly gonoszságot illető jelben igaz hitvestársam megtapasztal — a most végbe vitt gonoszságomért annak törvénye és igazsága szerint szabadon büntessenek".

40 Gyanús éjszakai járkálásért Karcagújszálláson pálcázásra ítélték ifjú Kabai Mihálynét, akit éjféltájban Aggod János kertjében elfogtak, majd a kerületi börtönbe zártak. A magistruális törvényszéken kellett számot adnia gyanús viselkedéséről, mert „nagy bundában és süvegben az Aggod János uram kertjében és körülötte járkált". Nemes Kabai Mihály, a menyecske apósa és Berényi János uraimék „kezesek lettének érette 500 r.Ft-ig". Ezért a börtönből kiszabadult ugyan és a kerületi törvényszéken szabadlábon védekezhetett, de a megszégyenítő kalodát és a pálcáztatást el kellett viselnie.

41 Szigorú elbírálás alá esett a szóbeli sértés, a becsületsértő szavak használata vagy éppen a rágalmazás. Bár esetenként az is kitűnik, hogy a községi magistrátus mellőzte a büntetőbíráskodás (praxis criminalis) átlagos eljárási gyakorlatát, mert pl. a túrkevei magistrátus 1734-ben esküdt tanúk nélkül, csupán szóbeszéd alapján is ítéletet hozott.

42 Igaz, a pénzbeli büntetés végrehajtását az utólagos bizonyítási 39. JNSZ Lt, Túrkeve Lt, Prot. 1726—38. 41.' 40. JNSZ Lt, Jászberény Lt, Prot. uo. 67. 41. JNSZ Lt, Karcag Lt, Prot. uo. 41. 1738. október 23. 42. JNSZ Lt, Túrkeve Lt, Prot. uo. 65.