Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

208 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . Lászlófalva — Felsőszentkirály (1970) Hitelesítő ásatást folytattunk a Szabó Kálmán által közölt XIV. sz.-i gazdag kun sírlelet lelőhelyén. Hosszas kutatás után — hiteles szemtanú adatai alapján — megállapítottuk a lelőkörülményeket. A felsőszentkirályi tanyai iskolától DK-re, mintegy 6-700 m-re — Urbán István tanyájától — került elő a sír 1928—30 körül. Urbánék 1934-ben jelentették be a kecskeméti múzeumnak. Szabó Kálmán helyszíni szemléje és ásatása nyomán feltehetőleg hiánytalanul múzeumba került a leletegyüttes. A megjelölt helyen több sírt nem találtunk. Terepbejárással térképen rögzítettük az Árpádkori Szentkirály, valamint a késő középkori- Felső- és Alsószentkirály helyét. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 24. 1971. 88. Pálóczi-Horváth András 398. Lászlófalva — Szentkirálypuszta (1969) A Tiszakécskére vezető régi út ÉNy-i DK-i irányú dombon fekvő középkori településen megy keresztül, amely az 1354-ben kunokkal benépesített és 1962-ben végleg elhagyott Szentkirály faluval azonosítható. Az út É-i oldalán, az iskola és Bozsiktanya között kerestük az 1934-ben szőlő alá forgatáskor előkerült kun temetkezés helyét, azonban sem sír, sem a korábbi ásatás nyomára nem akadtunk. A kérdéses hely kutatása közben, szondázással, részleteket tártunk fel a XIV—

XVII. sz.-i településből. A Bozsik-tanya közelében és az út D-i oldalán a középkori település árokrendszerének nyomaira bukkantunk. Jellemző egy 2-2,5 m széles, középen gerinccel kettéosztott árok, amely eddig mindenütt a domb irányával egyezően ENy—DK-i irányban fut, s a település ÉK-i szélét, vagy valamilyen nagyobb objektumát határolhatta. Innen tovább a domb ÉNy-i végén csak keskeny árkokat találtunk. A késő középkori Szentkirályfalu temploma az úttól D-re, a mai ref. templom helyén volt. Maradványait 1901-ben az új templom szentélyébe építették. A templomdombon amatőr régészek csontvázakat is találtak. Régészeti Füzetek Ser. 1. No. 23. 1970. 87. Pálóczi-Horváth András Lászlófalva — Szentkirály puszta, Bozsik-tanya (1971) A kun szállásterületek középkori településtörténeti kutatása keretében, az 1969. évi próbaásatás után, idén megkezdtük a késő középkori Szentkirály falu területén ásatásunkat. A feltárt 475 m

2-es területen napvilágra került egy három helyiséges, külső kemencés lakóház, döngölt agyagfal-alapozással, földpadlóján egy Mátyás király dénár feküdt. Ez alatt egy korábbi, de ugyancsak középkori épület cölöpsorának vonala bontakozott ki. Említésre méltók a feltárt csont- és vaseszközök, egy malomkő töredéke, és a település állatcsontanyaga, mellyel remélhetőleg a magyarországi háziállatok történetének több fontos kérdésére lehet majd választ adni. Munkaterületünktől kb. 200 m-re DK-re áll a mai ref. templom, amely középkori alapokra épült, az eredetihez képest fordított tájolással. DNy-ra néző támpilléres szentélynél külső kutatóárokkal tisztáztuk a középkori alapozás szerkezetét és mélységét, valamint a templom környezetének rétegviszonyait. A középkori kun település alatt szarmata kori település nyomait találtuk, nevezetesen egy igen érdekesnek ígérkező árok- és gödörrendszert. Munkatársak: Matolcsi János zoológus és Busi Györgyné rajzoló. (Lm.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 25. 1972. 95. ArchÉrt. 99. 1972. 270—271. Pálóczi-Horváth András