Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 203 m széles, É—D-i irányú kutatóárokkal. Csupán a már korábbról ismert XVIII. sz.-i temető újabb sírjaira bukkantunk a kápolna nyomát nem találtuk. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 35. 1982. 119. Biczó Piroska—

V. Székely György 380. Kecskemét — új bérházak (1958) Az alapozási munkálatok során Kecskemét átlag 2-3 m vastag homokfeltöltés alatt fekvő XVI—XLX. sz.-i település rétegeiből jelentős háztartási és mezőgazdasági vonatkozású eszközök és tárgyak kerültek elő. Az anyag jelentősége az, hogy az ország számos fazekas iparával mutat kapcsolatot. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 11. 1959. 74. Szabó Kálmán 381. Kelebia — Csiszárjárás (1955) A vasúti töltés két oldalán a Skander nevű 124 m magas trigometriai ponttól D-re a süppedékes gyepen egy kör alakú kiemelkedés közepén mintegy 3x5 m-es téglány alakú épület alapjának nyoma látható. Porózus, likacsos állományú középkori tégladarabok kerültek elő. KJMA 73. 356. (Zalotay Elemér) 382. Kelebia — Négyes (1962) Az erdőgazdaság traktora szörnyállatokkal díszített ezüstkorongokat, pitykéket szántott ki. Leletmentés során megtaláltuk a kincs további részeit, s egy újabb fészek gazdagon díszített karpereceket, fülbevalókat, pecsétgyűrűket rejtett. A kincs a kiskunhalasi Sinka mester nevével jelzett anyaghoz áll közel, a XIV. századból származik. A közelben temetőnek, telepnek nyoma nem található. Régészeti Füzetek. Ser. I. No. 16. 1963. 82. Cumania I. 1972. 258. Kőhegyi Mihály Kelebia— Vermesjárás (1966) 1.: 151. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 20. 1967. 49. Cumania I. 1972. 243. ; 383. Kelebia — vasútföld (1962) Mityók István tanyájának ÉK-i csücske mellett középkori kemence és ház került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 16. 1963. 83. Cumania 1. 1972. 258. Kőhegyi Mihály 384. Kiskőrös — Cebepuszta (1955) A terület Kiskőrös — Felső Cebe között fekszik 6 km távolságban a Kosztolnyiknak (templomdombnak) nevezett dűlőben. Tulajdonosa Kelemen Mihály. A lelőhely bejárásakor látható volt, hogy középkori templom és körülötte elterülő temető egy része