Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 189 338. Baja — Harangláb (1960) Földmunka során két XVIII. századi sír került felszínre. A temető István megye egykori temetője volt. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 196. 80. Kőhegyi Mihály 339. Baja — Jankó-dűlő (1958) Gál Mátyás a bajai Vas és Fémipari KTSZ dolgozója jelentette, hogy szőlőfordítás közben több csontvázat találtak. Gál szőlője a Baja — Bácsbokodi út bal oldalán a bajai vámtól Bókod felé haladva mintegy 200-300 m-re Dr. Fehér Lőrinc szőlője mellett egy kisebb dombon van. Elmondásuk szerint a sírok melléklet nélküliek, nyújtottak voltak. Dr. Fehér Lőrinc szőlőjében kövek is kerültek elő. A felszíni szemle és a szőlősgazdák elmondása szerint valószínűleg a kis homokdombon középkori magyar templom vagy kápolna állhatott, amely közé temetkeztek is. KJMA 69. 101. Kőhegyi Mihály 340. Baja — Kápolna út 6/B (1959) Csatörnaásás közben régi cserépkorsót találtak a Magasépítő Váll. dolgozói. A Kápolna út 6/B számú ház nyugati ablakára merőlegesen az utca közepén találták 4 méter mélyen a korsót a közelben semmi sem volt. A talaj hordott dunai homok. A lelőhely kb. 150 méterre van a Dunától. A környéken valamikor mocsár volt, a feltűnően vastag töltést a Duna hordta a korsó fölé, mely a XVIII. századból való. Hasonlít a későbben gyártott ún. mohácsi fekete korsókhoz. Ez azonban egy korábbi változat mert testét még piros ecsetvonásokkal díszítették. KJMA 87. 523. Kőhegyi Mihály 341. Baja — Mária könnye (1954) A magas partoldal omlása folytán földalatti üreg téglaboltozatos bejárata vált láthatóvá amely mintegy 8 m hosszúságú 1,5 m szélességű, hasonlóan kiképzett folyosó lejáratának bizonyult. Közepén szellőző akna vezet a domb felszínére. Leletek és feltárás híján az építmény a XVII. sz.-ra keltezhető. KJMA 69. 238. (Zalotay Elemér) 342. Baja — Múzeumudvar (1959) 1956-ban a múzeum udvarában végzett földmunka alkalmával Veréb Béla restaurátor egy csontvázat gyűjtött össze. Feljegyzése szerint melléklete nem volt. A váz vizsgálata során kiderült, hogy a bal kulcscsontján zöldes patina van. Lábszárán rendellenes csontkinövés látható. A csontvázat a szegedi egyetem Embertani Intézetének küldtük el. Valószínűnek tartom, hogy a váz az ismert Szt. Antal templom körüli XVII—

XVIII. sz. sírmező tartozéka. KJMA 69. 200. Kőhegyi Mihály