Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 167 előbbiekben ugyancsak vas hevedercsat, kengyel zabla, nyílcsúcsok, ezüst övveret, csont íjmarkolatlemez és bronzkarika volt, az utóbbiak szerényebb mellékletűek. A sírokat bronzkori telepbe ásták, ezért a sírokban és környékükön igen sok edénytöredék, állati csont volt megfigyelhető, helyenként erősen hamus rétegben. ArchÉrt. 181. 1954. 81. (Laszczik Ernő—Sós Ágnes—Komáromi József) 265. Izsák — Balázspuszta (1974) A dunaföldvári út mentén — az Állami Gazdaság II. sz. telepén — magaskordonos szőlőtelep rekonstrukciója alkalmával (L 4/8 tábla) a munkások honfoglalás kori lovas sírra ástak rá, s míg Nagy Endre, a területi szőlőtelep agronomusa a múzeumot értesítette, a sírt feldúlták. így csupán a sír helyét és bolygatatlan 1/3 részét sikerült feltárnia. Az eredeti helyén sértetlenül maradt palmetta díszítésű csontos nyereg egy részét „in situ" szállítottuk múzeumba. A bolygatásból szív alakú ezüst véreteket, kisszíjvéget, kengyelpárt, zablát és kisméretű sima ezüst tarsolylemezt, valamint íjborítás töredékét gyűjtöttük össze. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 28. 1975. 87. H. Tóth Elvira 266. Kecskemét — Városföld, Farkas-tanya (I960) A kecskémét DNy-i határához közel eső Aranykalász Tsz homokkitermelése alkalmával honfoglalás kori sírok kerültek elő. A hosszabb idő óta tartó földmunka a temető nagy részét elpusztította, s a leletmentő ásatás csupán az elpusztult sírok helyének rögzítését, valamint 2 további temetőszéli, szegényes mellékletű sír feltárását eredményezte. A szórványos leletek és a leletmentő ásatás alapján arra következtethetünk, hogy az elpusztult temető méretében és leletanyagában megfelelt az eddig ismert átlagos honfoglalás kori temetőnek. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 1960. 59. Horváth Attila 267. Kecskemét — Városföld, Szarvas-tanya (1972) A város határában a Magyar—Szovjet Barátság Tsz területén, a Szarvas-tanyánál gabonatároló alapozásakor X. sz.-i sírt dúltak fel az ott dolgozók. A leletmentéskor négy É—ÉNy-i tájolású nyújtott csontvázas sírt, köztük egy kettős, nő- és leánygyermek és két férfi sírját tártuk fel. A sírokból bronz hajkarikák, színes üveggyöngy, kereszt alakú ólom amulett és egy átfúrt állat — farkas — szemfog, vaskés, vascsat és négy füles bronzgomb került elő. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 26. 1973. ArchÉrt. 100. 1973. 270. H. Tóth Elvira