Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
162 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI ... Sükösd— Ságod (1979) Csatlakozva a tavalyi feltárásokhoz, ebben az évben 69 avar kori sírt tártunk fel (187 —255. sírok). A temető kiterjedését mind ez ideig nem sikerült megállapítani. A domborzati viszonyokból következtetve a leletmentés a temető középső részén folyt. A közepesen gazdag mellékletű sírok egy része korabeli sírdúlásnak esett áldozatul, de több sír pusztult el részben vagy egészen a terület rendezési munkák során is. Az egykorú sírdúlások egyik oka a sírban lévő értékek megszerzése volt, más esetekben kultikus okokból bolygatták meg a sírt („koponyarablás"). A halottakat szorosan lepelbe tekerve helyezték a sírba. Koporsóra csak az egyik sírban megfigyelt fanyomok utalnak. Az uralkodó ENy—DK-i tájolástól kevés Ny —K-i irányítású sír tér el. Két esetben figyeltünk meg fordított tájolást. A leletanyag tanúsága szerint a sírok nagyobb része az avar kori második periódusából származik, ezek közül kiemelkedik a temető egyetlen íjjal eltemetett halottja. Az avar kor korai és késői szakaszát gömbcsüngős fülbevalók, szemesgyöngyös, illetve öntött, veretes sírok képviselik. A sírok közé, valamint egyes esetekben magukba a sírokba ásott gödrök (G. 8.—G. 15.) igazolják a korábbi ásatások megfigyeléseit: a területen később Árpád-kori népesség telepedett le. A hulladékgödrök cserépedény-töredékeket és állatcsontokat tartalmaztak. (Ta.) Munkatárs: Székely György Az ásatáson Turcsányi Ildikó és Pallós Lajos egy. hallgatók vettek részt. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 33. 1980. 66. ArchÉrt. 107. 1980. 248. Wicker Erika Sükösd— Ságod (1980) A temető több éves leletmentését folytatva az idén 58 sírt tártunk fel (256—314. sírok). A viszonylag gazdag sírok túlnyomó része női sír, a férfisírok száma kevés, a gyermeksíroké elenyésző. A mellékletek alapján a temetőnek ezt a részét elsősorban az avar kor 1. és 2. periódusában használták. Jelentősebb leletek: fegyverek, (kard, lándzsa, íj, fokos), préselt és öntött övgarnitúra, ezüst fülbevalók, bronzkanál és -lánc, nagyméretű csiszolt üvegkristály gyöngy. Két esetben a sírok körül cölöplyukakat figyeltünk meg, a sír fenekén pedig általános volt a sarkokba ásott l-l lyuk, vagy ovális árok a fejnél és lábnál. A sírok egyharmadát még az avar korban kirabolták. Gyakori a koponya hiánya is. A sírok közé olykor rájuk ásott Árpád-kori gödrök közül 8-at tártunk fel (G. 16.—G. 23.). (Ta.) A gödrökben bográcstöredékek és állatcsontok voltak. Az ásatáson részt vettek: Turcsányi Ildikó, Obornyi Teréz és Sápi András egy. hallgatók. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 34. 1981. 56. ArchÉrt. 107. 1981. 272. Wicker Erika Sükösd—Ságod (1981) Avar kori temető: 315 363. számú sírok; Árpád-kori telep G. 24. — G. 27. gödrök; A- D. árkok. Ez évi feladatul a temető É—ÉK-i kiterjedésének (lehetőség szerinti szélességének is) meghatározását tűztük célul.
