Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

130 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI. . . Kunszállás — Fülöpjakab (1967) 1.: 236. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. 41. ArchÉrt. 95. 1968. 134. Cumania I. 1972. 249. Kunszállás — Fülöpjakab (1970) 1.: 236. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 24. 1971. 49. ArchÉrt. 98. 1971. 275. Cumania I. 1972. 250. Kunszállás — Fülöpjakab (1978) 1.: 236. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 32. 1979. 71. ArchÉrt. 106. 1979. 283. Kunszállás — Fülöpjakab (1979) 1.: 236. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 33. 1980. 64. ArchÉrt. 107. 1980. 246. 166. Kunszentmiklós — Nyakvágó csárda (1976) A községtől 7 km-re, a Szabadszállásra vezető út mellett a hartai rabgazdaság területén az ún. Nyakvágó csárda udvarán meszesgödör ásásakor szarmata kori É—D-i irányítású sírt találtak. Melléklete egy vörös színű edény volt. KJMA 79. 839. (Benkő Zsuzsa) Kunszentmiklós — Nyakvágó csárda (1984) A szabadszállási út Ny-i oldalán fekvő — a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében működő — csárda udvarán kábelfektetés közben kevéssel a felszín alatt DNy-i tájolású nyújtott csontvázas temetkezés került elő kézzel formált vékonyfalú, kettős csonkakúpos agyagedény kíséretében. A lelet — csakúgy, mint a csárda felújítása (1977) során elpusztult két sír egyikének terra sigillata tálkája — szarmata kori. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 38. 1985. 57. ArchÉrt. 112. 1985. 280. Horváth Attila Kunszentmiklós — Középszenttamás (1966) 1.: 237. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 20. 1967. 56—57. 167. Kunszentmiklós — Széchenyi u. 27. (1967) A belterületen történt szőlőfordítás nyomán végzett leletmentő ásatás 3 szarmata sírt és 6 bronzkori hulladékgödröt hozott felszínre. A szarmata sírok szokásos szarmata gyöngy és kerámia mellékletei mellett említésre méltó a 6 sz. gödör mészbetétes díszű korabronzkori tálja. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 21. 1968. 36. Cumania I. 1972. 244. H. Tóth Elvira