Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 115 épült a sánc, favázas szerkezettel, amelynek sok korhadt maradványa került elő: a sánc irányára merőlegesen, sűrűn egymás mellé fektetett fatörzsekből két falat emeltek, ezek közét a vár belső területén lévő humusszal töltötték fel. A feltöltésből csak bronzkori cserepek kerültek elő, de egy kis vasbalta éltöredéke jelzi, hogy a sáncnak ez a része nem őskori. A középkori sánc kora némi támpontot jelent Anonymus említése és Bóna István által korábban talált, a vár belső területéről származó XII —

XIV. századi edénytöredékek. (Ta.) Az ásatás munkatársai: Bóna István, Horváth Attila, H. Tóth Elvira. A talajfúrásokat Trogmayer Ottó és Révész István geológus végezte, Lőrinczy Gábor egy. hallgató közreműködésével. Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 31. 1978. 28—29. ArchÉrt. 105. 1978. 275. Nováki Gyula 111. Tiszaalpar — Mátyás király út 1. (1989) Tiszaalpar belterületén házalap ásásakor csontvázas és hamvasztásos temetkezésre bukkantak. Két csontvázas sírt csak részben bolygattak meg, ezeket sikerült feltárnunk. Mindkettő zsugorított volt, mellékletet egyiknél sem találtunk. A kitermelt földből nagy mennyiségű edénytöredék és néhány ép edény is előkerült. A leletek alapján feltételezhető, hogy egykor a vatyai kultúra birituális temetője lehetett ezen a területen. A leletanyag érdekessége az a szőregi típusú korsó, amely épen került elő valószínűleg az egyik csontvázas sírból. KJMA 89. 671. Kulcsár Valéria—Somogy vári Ágnes—

V. Székely György 112. Tiszakécske (1972) A község külterületéhez tartozó ún. „Kerekdombon" mintegy 2-3 km hosszú csatornarendszer kialakításakor a markológép emberi és állati csontokat hozott felszínre. A leletmentéskor a már egyes szakaszokon betemetett árok földjéből egy körkörös és vonaldíszítéses agancskalapács és durva bronzkori háziedénytöredékét sikerült begyűjteni. A további csatornaásás három hulladékgödröt vágott át, amelyekből császárkori barbár kerámia — köztük ún. dák csésze töredéke — került elő. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 26. 1973. 22. H. Tóth Elvira 113. Tiszakécske — Kerekdomb (1980) A tanyaközpont a Tisza-holtág teraszán húzódó utcáján, az elbontott 61. sz. ház helyén urnasírt tártunk fel, amely a telken a korábbi kerti munkák közben átlósan ÉNy—DK-i irányban egysorban talált „tucatnyi" urnasír folytatásában került elő. A korábbi szórványokhoz hasonlóan a sír leletei — közepes méretű, tölcséres nyakú urna vállán egy füllel, hasán négy bütyökkel; valamint karéj os peremű agyagtál és nyakán árkolt díszű kis füles bögre — a rákóczifalvi csoportba sorolhatók. (Ta.) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 34. 1981. 22. Horváth Attila