Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

no H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI.. . Szediment vizsgálatok céljából mintákat gyűjtöttünk a szakkutatók közreműködésével. (Ta.) Munkatárs: Horváth Attila Közreműködtek: Tóth J. fizikus, Vörös I. zoológus gyak., Bökönyi S. zoológus, Kiszely I. anthropológus, Stieber J. botanikus. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 30. 1977. 12—13. ArchÉrt. 104. 1977. 264. Bognárné Kutzián Ida Szakmar — Kisülés (1978) Folytattuk a feltárást Horváth Attilával. A lelőhelyen végzett harmadik ásatásunk elsődleges célja változatlanul a Körös-kultúra telepének vizsgálata volt. Ezért a szelvényeket B-munkahelyeken nyitottuk, kelet felől az 1976. évi, ásatási szelvényekhez csatlakoztatva, mintegy 240 m

2 felületen. Az észak—déli tájolású szelvények így ismételten alkalmat adtak a település struktúrájának tanulmányozásához. A Körös-kultúra telepének része — hasonlóan a korábban megismertekhez — erősen megrongálódott, későbbi beásások (a bronzkortól a közelmúltig) következtében. Egy nagyobb, halványan elszíneződött foltban a szokásos edénydarabokon, kagyló- és csigahéjakon kívül kultusztárgy töredékeket találtunk. Mellettünk a tüzelésnyomok áldozati hely maradványait valószínűsítik. A késő bronzkorból származó egyik gödör igen jó állapotban fennmaradt kerámiát tartalmazott. Hasonló korú leletek viszonylag gyakoriak voltak. További leletek kerültek felszínre i. sz. korai századaiból. Az 1978. évi feltárásnál a társtudományok közül a geológiai és a termolumineszcens vizsgálatokon és mintagyűjtéseken volt a hangsúly. (TA + RI) Az ásatás különböző szakaszaiban részt vettek a munkában Barlai K. fizikus, Bökönyi S. zoológus, Kiszely I. anthropológus, Ravasz Cs. geológus és Stieber J. botanikus. Régészeti füzetek Ser. I. No. 32. 1979. 23. Bognárné Kutzián Ida 101. Szalkszentmárton (1952) A községtől ENy-ra kb. 4 km-re a VII/3 sz. gátőrháznál a dunai védőgát ÉD-i irányú homokdombbal érintkezik. A gát emeléséhez szükséges földtömeget a dombból nyerték. A földmunka során urnákat találtak. A helyszíni vizsgálat a kérdéses területen több urnafészket állapított meg. Nagy urnákba voltak a hamvak elhelyezve. Az urnák körül kisebb edényekben szemüveg alakú vagy holdas bronzcsüngők. A megmentett leletek között volt egy áttörtfejű tű is. Az urnasírok száma a feltárt területen kb. 10 lehetett. A temető bronzkori, az ún. vatyai csoportba tartoztak. Az edénymellékletek között találtak olyan darabokat is, amelyek a dunántúli mészbetétes kerámia jellegzetes formáit és díszítését őrizték meg. ArchÉrt. 81. 1954. 74. Csalogh József 102. Szalkszentmárton — Cifrahíd (1961) A Községtől K-re mintegy 10 km-re a Kígyós-ér közelében végzett földmunkák során, urnasírok kerültek felszínre. A leletmentő ásatás folyamán összesen 25 sír került feltárásra. Amíg a sírokból előkerült kerámia vatyai kultúra korai szakaszába sorolható, a bronzleletek a kisapostagi kultúra jellegzetes darabjai. A temető felső rétegében