Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

REGESZET 119 készült a vékony, hengeres váz, amelyre felhúzták az 1,1-1,3 cm átmérőjű karikákat. A kelet-európai steppén feltárt hasonló fejdíszek karikái mindenütt nagyobbak: Zelenki 297. kurgánban kerültek elő a legnagyobb méretű darabok (átm. = 3,6—4,6 cm), a legkisebbek közé pedig Zelenki 299. kurgán karikáit (átm. = 1,8-2 cm) és Rosszává 8. kurgán karikáit (átm. = 1,65—2,5 cm) számíthatjuk. Néhány helyről arra is van adatunk, hogy hány karikát használtak fel egy-egy ilyen fejdísz elkészítéséhez. D. Ja. Szamokvaszov Rosszává (Lucski) 1. kurgánban a koponya két oldalán szimmetrikusan 20-20 db-ot talált.

49 Rosszává 8. kurgánban 86 db-ból állt a fejdísz, és valószínűleg Nyizsnyaja Kozinkából is múzeumba került a szarv alakú fejdísz összes karikája (80 db).

50 A Balota pusztai sírban 83 db karikáról tudunk, kérdés, hogy ez az utóbb felsorolt leletekhez hasonló mennyiség valóban a teljes fejdíszt jelenti-e. Egy-egy oldalra ugyanis így legalább 42 db karika jut, és szorosan egymás után felhúzva ezek 9-10 cm hosszúságot tesznek ki. Rosszává 8. kurgánban az E. D^BROWSKA által „diadémnak" tartott fejdísz teljes hossza kb. 50 cm volt,

51 vagyis egy oldalra kb. 25 cm jut. Hasonló hosszúságot (kb. 24 cm) kapunk a Nyizsnyaja kozinkai lelet fejdíszére, ugyanis ott a karikák szélessége kb. 0,55-0,6 cm.

52 Lucski 1. kurgánban a karikák szélessége kb. 0,7 cm, 20 db karika tehát mintegy 14 cm hosszúságot tesz ki.

53 A kun női szobrokon különböző ívelésű és hosszúságú, szarv alakú díszek figyelhetők meg. Általában a halánték mögött, a magas, kalapszerű fejfedőnél (esetleg ahhoz erősítve?) indulnak és a fül mögött és alatt érnek véget; hosszúságuk az ív erősségétől is függött.

54 Egy-egy oldalon így legalább 15 és legfeljebb 25 cm-re becsülhetjük az ívelt, rovátkolt díszítmények hosszúságát. A karikák elrendezése a szobrok tanúsága szerint valószínűleg azt az elvet követte, hogy felülre kerültek a legnagyobb átmérőjű darabok, majd lefelé nagyságrend szerint a kisebbek, így egy fokozatosan vékonyodó, valóban „szarv"-szerű ékesség jött létre. (Néhány leletben nagy méretbeli különbségek vannak a karikák között; a Rosszává 8. kurgánból származó karikasor szintén nagyságrend szerint volt felhúzva a favázra, bár a fejdísz állása a fentiek szerint éppen fordított lehetett.) A szobrokon ábrázolt fejviselet segítségével kiszámított méret tehát egyezik a sírleletekből nyert adatokkal. Mindezek alapján valószínűnek tartjuk, hogy a Balota pusztai sírból az összes karikának csak mintegy kétharmad része került be a Nemzeti Múzeumba, vagyis becslésünk szerint kb. 40 db karika — nyilván más, apró és sérülékeny mellékletekkel együtt — a sír napvilágra kerülése alkalmával elpusztult. A megmaradt leletek49. FEDOROV—DAVYDOV, G. A. 1966. 37. 50. GORBENKO, A. A.—KORENJAKO, V. A.—MAKSZIMENKO, V. E. 1975. 286. 51. DABROWSKA, E. 1956. 130. 52. GORBENKO, A. A.—KORENJAKO, V. A.—MAKSZIMENKO, V. E. 1975. 1. kép 7. 53. PLETNEVA, Sz. A. 1973. 9., 2. kép 1—2. 54. PLETNEVA, Sz. A. 1974. képanyag.