Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

10 T. DOBOSI—KŐHEGYI: FELSOPALEOLIT TELEP .. . meg. A falban egy további tűzhely foltja látszik

6

. Május 26—29 között végzett ásatás során az 1966-os településrészletnek mintegy folytatásaként feltártak 12 m

2-t, s ettől a települési folttól keletre, 16,5 méterre további 5 m

2-t (3. ábra)

1

. A sértetlenül meghagyott perem feltárása és dokumentálása után megtisztították a bányafalat a kultúrréteg szintjében, de a löszben nem észlelték annak a jelét, hogy a települési felszín folytatódik befelé. 1970-ben a lösz kitermelésével áprilisban érték el a kultúrréteg mélységét. Április 27—29 között két, átlag 80 cm széles lépcső feltárására került sor. A szélső sávot a munkások a telep szintjéig lebontották, a következő, szintén 80 cm széles lépcsőt 1,5 méterrel magasabban meghagyták. Az így felszabadult területen egy ló medencéjét és gerincoszlopának összefüggő csigolyasorát tárták fel. Eszközanyag nem került elő, tűzhelynek, égett foltnak sem volt nyoma. A medence és a nagy összefüggő csont a település peremére enged következtetni: a tűzhelyek forgalmas környékén aligha maradhatott volna meg ilyen állapotban. A szükséges rajzok és mérések után ismét a bányafal megtisztítása következett. A kultúrréteg folytatódásának nem volt jele. A téglavető munkásai megígérték, hogy továbbra is az eddigi figyelemmel végzik a földkitermelést, s értesítést küldenek újabb leletek előkerüléséről

8

. 1974 a felsőpaleolit-telep feltárásának újabb állomása. KŐHEGYI Mihály értesítést kapott, hogy a téglavetőben sötét, faszenes csíkot észleltek a munkások. A lelőhelyet KROLOPP Endre malakológus és DOBOSI Viola tekintette meg. Ezúttal már nem a kultúrréteg szintjében bolygattak meg további tűzhelyfoltokat, hanem a településtől független, feltehetően természetes eredetű tűz nyomait jelentették.

9 Ezek az ősemberi településekhez nem köthető, szórványos faszénszemcsékkel jelzett szintek többnyire más löszprofilokban is észlelhetők. Az 1974-es terepszemlén a bánya feltárt profiljának végigvizsgálásakor nem találtak régészeti jelenséget. A települési felszín nagyságához képest elhúzódó feltárás oka a téglavető munkarendjében keresendő. Az 1966-ban mintegy 22 méter, 1974-re több mint 30 méterre szélesedő (1. ábra), a bányatalptól számított 10-12 méter magas profilt munkavédelmi szempontból lépcsőzetesen bontották. Egy-egy kitermelési időszakban (fagytól fagyig, kora tavasztól késő őszig) a teljes profilnak mintegy 80-100 cm széles sávját bontották le. Eltekintve az 1968-as rövid, gépesített időszaktól, ez a löszmennyiség volt elegendő a téli téglaégetéshez. A feltárás ütemezésével ehhez a bányaművelési ritmushoz kellett alkalmazkodni. Egy-egy alkalommal csak a 6. Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, 863—05—5/1969. Dobosi Viola és Kocztur Éva kiszállási jelentése. 7. Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, XIV. 167/1969. 8. Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, XIII. 193/1970. 9. Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, XXI. 1987/1974