Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Műtárgyvédelem - Laczkó János: Intarziás asztal restaurálása

638 LACZKO: INTARZIÁS ASZTAL RESTAURÁLÁSA 4. CÍMZÉS AZ ASZTAL HÁTLAPJÁN vek váladéka. Ezek a tetvek (Lakshaida Indica, Lakshaida mysorensis) nagy tömegben tenyésznek különböző fák (Acacia arabica, Ficus Indica) nedvdús hajtásain, és ezeket az ágakat azok elhalásáig szívják. Ezeket az ágakat összegyűjtik és faszéntűzön való kiolvasztással nyerik a tulajdonképpeni sellakot. Vegyi összetétele szerint aleuritinsavat, különböző gyantasavak elegyét, viaszt, valamint színezőanyagokat tartalmaz.

4 Azt, hogy az asztal politúrozott nemcsak empirikusan lehetett megállapítani, hanem ez kémiailag is igazolható volt. A fa, festett fa vagy vászon hordozóanyagú műtárgyak felületén úgynevezett kötőanyagokat találunk festékmegkötő, festékhordozó, vagy bevonó, illetve konzerváló szerepben. Ezeknek a kötőanyagoknak a kimutatására alkalmas a Halphen-Grimaldi teszt, amely a legjellegzetesebb alkotóelemeket mutatja ki kizárásos alapon. A felületet bevonó anyagból mikromintát vettem, és azt dimetilformamidban oldottam. Feloldódás után szűrőpapírra cseppentve vizsgáltam úgy, hogy benzol-metanol keveréket cseppentettem rá és így tartottam brómos gőzbe. A csepegtetés helyén megjelenő sárga szín a gyanta jelenlétére utalt. A teszt szerint, ha nem sárgult volna meg, akkor növényi eredetű mézgával lett volna dolgunk. (Lásd 2. sz. mellékletet!) 4. RÖMPP 1961. 3. kötet 300—301. lap.