Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Műtárgyvédelem - Laczkó János: Intarziás asztal restaurálása
MŰTÁRGYVÉDELEM 635 va ezzel egy-egy mintasor különböző méretét is. A hatszöget alkotó háromszöglapocskák ébenfából készültek, a hatágú csillagmotívum lapocskái pedig négy mahagóni, négy dió és négy tölgy, vagy kőris háromszöglapocskából állnak össze. A fekete furnérok nem mindegyike ében, találtam közte pácolt amerikai diót, sőt, egyes furnérok feketére festett enyves gipszkeverékkel voltak pótolva. Az asztalosok ezt a keveréket reib-nek nevezik. Az intarzialapocskák mérete — háromszögidomokról lévén szó — alaphosszúság 4—4,5 cm között változik, a lapocskák magassága pedig 1,1—1,3 cm között. Az intarziás részen belül két nagy repedést találtam, az egyik 36,5 cm hosszú, a másik 52 cm, szélességük 2,5—5,3 mm-ig terjed. Ezekben a repedésekben enyves—gipszes—fűrészporos kiegészítéseket, illetve élben bevert mahagóni furnérlemezeket találtam. Az asztallap és a kávaszerkezet össze volt enyvezve és szögelve a kávára állított 2x2 cm-es tölgyfalécekkel. Az asztallap alsó felén a fiókoktól takartan találtam egy enyvvel odaragasztott papírlapot, melyen az alábbi felirat volt olvasható: cím Hor .. th Vendel Teleki — utca 6. Hubert palota A papírra ceruzával írták a szöveget, és a kipontozott részeken olvashatatlan volt a szakadások miatt. Kutatni kezdtem, az asztal tulajdonosáról vagy lakóhelyéről megtudjak valamit. A Horváth Vendel névről a lexikonokban nem találtam semmit. Ezután a Hubert névvel próbálkoztam abból a megfontolásból, hogy így megtalálom: a papírlapon szereplő palota hol, melyik helységben lehet. Először Szekszárd jött számításba, itt élt ugyanis Hubert István író, aki „bölcseleti doctor és mezei gazda" volt, és 1880 táján a méhészetről írt könyvet. 2 A papírlapon más volt a helységnév indítása — V vagy P — így el kellett vetnem ezt a megoldást. Budapesten az 1930-as években volt két Hubert nevű festőnő, de ezt az adatot sem találtam használhatónak. Gondoltam arra is, hogy mind Horváth Vendel, mind pedig Hubert egyházi személy lehetett. Ez az elgondolás azért nem vezetett eredményre, mert ellentmond a századforduló címzés stílusának, másrészt átnézve a püspöki székhelyek műemlékkatalógusát nem találtam Hubert palotát. A századforduló egyházi Schematizmusainak áttanulmányozására pedig nem volt módom. Szólnom kell az asztal stílusáról is. Több stílustörténeti munkát átnézve 3 arra a megállapításra jutottam, hogy az asztal az osztrák rokokó stílus jegyeit hordja magán. A rokokó a barokk fejlődésének utolsó nagy korszaka Franciaországban élte virágkorát XV. Lajos uralkodása idején. Jellegzetesen udvari stílus, finom, könnyed, elegáns megjelenésű. A rokokó név a „rocaille" kagyló szóból származik és a kagylókból, csigákból álló faragáskompozíciókra utal. A díszítéshez egzotikus 2. SZINNYEI 1896. IV. kötet „Hubert" címszó. 3. KAESZ Gy. 1969. 135—147. o.; GAUL К. 1912.; SZABOLCSI H. 1972.; VOIT P. 1943.
