Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

CUMANIA 11. 59 T. BÍRÓ KATALIN A madarasi lelőhely kőeszközeinek nyersanyagáról A madarasi felsőpaleolit lelőhely anyagának újabb vizsgálata kapcsán az előkerült szilánkanyag nyersanyagából az A szelvény anyagát — összesen 144 db szilánkot — vizsgáltam. A nyersanyag származási helyének megállapítása kizárólag makroszkópos és kis nagyítású binokuláris mikroszkópos megfigyelések alapján történt, a Magyar Nemzeti Múzeumban felállított összehasonlító nyersanyaggyűjtemény (Litotéka) és a korábban leírt makroszkóposán elkülöníthető csoportok alapján.

l A leletanyag leginkább szembetűnő jellegzetessége a szilánkok kis mérete, a másodlagos lelőhelyről származó nyersanyagok magas aránya, és a feltehetőleg egy nyersanyag-darabhoz tartozó, vagyis azonos kavicsból származó szilánkok nagy mennyisége. Az A szelvény anyagában a következő nyersanyagtípusok fordulnak elő: 1. Szürke mecseki radiolariás tűzkövek A Mecsek hegység felsőjura-alsókréta tűzköveit kékes vagy zöldes színárnyalat, selymes vagy zsíros fény jellemzi. Különösen a mállott felszínek közelében gyakran sárgás színű, matt, fénytelen és kevésbé sima felületű. A vizsgált anyagban a következő színváltozatok fordultak elő: 1.1. Sárgászöld, zsírfényű, sárga kortexes gumóból származó anyag (15 db) 1.2. Kékesszürke, gyengén áttetsző, zsírfényű tűzkő, kortex nélküli (valószínűleg a kavics-nyersanyag belsejéből (4 db) 1.3. Sárgásfehér, mállott külső rész, matt szürke tűzkőfoltokkal (4 db) 1.4. Mállott fehér külső rész, nem kortex! (6 db) 1.5. Zöldesszürke-sárgás matt nyersanyag, helyenként zsírfényű szürke foltokkal (36 db) 1. BÍRÓ K. 1984. BÍRÓ K., PÁLOSI M., 1986.