Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 561 tudott igazán és teljesen szakítani az akadémiai gyakorlattal — Rahl hangsúlyozta, „hogy lehetőleg a színek erejére, bársonyos mélységére kell törekedni, ne legyen bágyadt, színtelen a kép, mint a biedermeier festőknél, inkább szabad engedni a világosságból, mint az erőből".

29 Lyka Károly szerint

30 Rahl tanítványaitól megkívánta a reneszánsz formák és a velencei színek tiszteletben tartását. Muraközy is a bécsi mesternél sajátította el a sötét kontúrozást, a vörössel történő árnyalást és a súlyos, nehéz dapériák kompozíciós elemként történő alkalmazását. Bécsben töltött tanulóidejéről és Rahl tanításainak hatékonyságáról vallanak a fönt már — Marastonival kapcsolatban is emlegetett Muraközykompozíciók (Fésülködő nő és Fésülködés után. (Művek jegyz.: 9., 8.) A Fésülködő nő fejállása Marastoni „Görög nő"-jének hatására utal, míg a kompozíció többi részlete a Rahl-iskola festői gyakorlatához vonja közel a festményt. A Fésülködő nő és a Fésülködés után című képek modelljei: telt idomú, hosszú hajú, finoman metszett orrú, reneszánsz nőszépségek. A Fésülködő nő félalakos ábrázolás. A festő modelljét félig háttal, visszatekintő pózban mutatja be, amint hosszú haját fésüli. Dúsan redőzött, bő fehér ruháját világosbarna, széles öv fogja össze. Az ablak előtt áló, érzéki nő mélabús hangulatát és elvágyódását fölerősíti az alkony, a lenyugvó nap kihunyó fénye. A Fésülködés után fedetlen vállú, szalaggal összefogott hajú nőalakjának tekintete és arckifejezése bánatteli nyugalmat áraszt. Muraközy e festményein föllelhetjük a Rahl-iskola kedvelt festői fogásait és kompozíciós elemeit: a mély vörössel való árnyalást, a súlyos, leomló drapériák és a hullámzó ruharedők alkalmazását, a fény—árnyék kontrasztok határozott kontúrokat adó használatát és az érzelemteli kifejezést. Muraközy egyébként végig, azaz teljes festői gyakorlata során megmarad Rahl hűséges tanítványának még akkor is, ha fönnmaradt alkotásai között vannak olyanok, amelyek más festői lehetőségeket is fölcsillantanak. Fölmerült az a feltételezés is, hogy Muraközy Bécsből Münchenbe, a bajor fővárosba és talán Drezdába is eljutott. Azonban müncheni és drezdai tartózkodása megbízható adatok híján csupán feltevés marad. Hazajövetelét azonban általában az 1853-as részleges amnesztia kihirdetésével hozzák összefüggésbe. De mivel ez nem terjedt ki a gerillakapitányokra (teljes közbocsánatot 1857-ben hirdettek az összes politikai elítéltek számára), Kecskeméten, a szülői háznál nem örülhettek sokáig Muraközy hazajövetelének. „ . . .éjnek idején egy zsandárfőhadnagy vezetésével nyolc zsandár által elfogatott, Pestre, az új épületbe kísértetett.. ."

31 A vizsgálati fogság több hónapig eltarthatott. Mire szabadlábra helyezték — talán testvére, a jónevű pesti ügyvéd, Muraközy László közbenjárására — és visszatérhetett Kecskemétre, akár fél év is eltelhetett. Igaz ugyan, hogy kiszabadulása után 29. YBL Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Bp. 1938. 26. 30. LYKA Károly: Magyar művészet 1850—1867. Nemzeti romantika. Bp. 1942. 109. 31. KNKN, 1890. 100.