Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

CUMANIA 11. 545 SÜMEGI GYÖRGY: Muraközy János (1824—1892) Muraközy János fönnmaradt művei nem sorolhatók a 19. sz. közepi magyar festészet élvonalába. Egyenetlen színvonaluk és tanulmány jellegük ellenére is érdemesek azonban a megőrzésre és megismerésre, mivel a kor művészetéről kialakult eddigi ismereteinket árnyalják és gazdagítják egy — noha torzóban maradt — művészpálya dokumentumaival. Muraközy János művészi munkálkodása a 19. sz. két jelentős évtizedét íveli át: a reformkor derekától, 1841-től a szabadságharc leverése utáni évekig, a 60-as évek elejéig terjed. A 68 évet élt Muraközy fiatalként eltöltött évtizedei ezek, hiszen a reformkor hajnalán, 1824. február 8-án született, Kecskeméten. Családja, a nemes Muraközy család a Muraközből menekült északabbra a török elől. Valószínűleg gyorsan, pánikszerűen kellett elhagyniuk otthonukat, mert a családi levéltárat nem hozták magukkal és „1625-ben új nemesi levelet kérnek és kapnak II. Ferdinándtól".

1 Kecskeméten a Muraközyek az 1700-as években tűnnek föl. Az első hiteles adat Muraközy Sámuelt mint városi jegyzőt említi. A későbbi időkben az egyre népesebb református család számos városi elöljárót, gazdálkodót és mezőgazdasági szakembert adott Kecskemétnek. Gazdálkodó volt Muraközy János édesapja, id. Muraközy János is. A szintén nemesi családból származó édesanya, Tomo Éva erélyes, szigorú asszony, olyan, aki a gyermeknevelés és a ház körüli munkák mellett jól értett a gazdálkodáshoz is. A jómódú Muraközy család a fiúgyermekeket igyekezett taníttatni. A legidősebb fiú, László, pesti ügyvéd lett, később pedig megválasztották Pest vármegye főügyészének. Imre, a legkisebb testvér nem végzett ugyan felsőbb iskolát, de kiváló gazdálkodó lett belőle. Ő kezdte el Kecskemét környékén a szőlőtelepítési 1. DR. KISS Albert: Idősb Muraközy Imre (1838—1909). A Kecskeméti Lapok kiadása. Kecskemét, 1935. 10.