Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 467 dővel Csenki József II. tizedbeli lakost választották „búcsúelöljáróvá".

102 Ő hosszú időn át volt az ottani nép búcsúvezetője. Az újplébániai hívek kedvelt és népszerű búcsúvezetője volt évtizedeken keresztül Rigó Gábor (1870—4955). Népi vallásosságú környezetben nőtt fel. Jó modorú, szerény, jó megjelenésű férfi volt. Szép énekhanggal, biztos szövegismerettel, jó vezetői készséggel hamarosan tekintélyt szerzett magának. Érdeklődő típus lévén, élénk kapcsolatot tartott más búcsúvezetőkkel. Új énekek elterjesztésében és népszerűsítésében még vallásos ponyva kiadására is vállalkozott. Búcsúvezetői tisztségét szinte haláláig viselte. Halála után már új búcsúvezetőt nem állítottak. A plébános maga vette kezébe a búcsúk szervezését és vezetését. Jelenleg is ezt a gyakorlatot folytatják.

103 A nép ájtatosságainak vezetésében itt is énekes asszonyok serénykedtek. Közülük + Tóth Sándorné és Keserű Antalné személye külön is említést érdemel.

104 Tudunk arról, hogy a második világháborúig Félegyháza nagy határú tanyavilágában többfelé (Galamboson, Pákán, a Csanyi útban, Mindszenti útban) működtek népi vallásos gyakorlatot folytató csoportok, amelyeket buzgó előénekesek és énekes asszonyok vezettek. A helyi rendszeres ajtatoskodas mellett, kereszt elölvitelével csapatosan mentek a szentkúti búcsúra és más közeli templombúcsúkra is. A galambosiak búcsújárókeresztjének 1908. évi vitás ügyéből tudjuk, hogy az 1860-as évektől létező szőlőbeli csoportjuknak — sorrendben Bódogh László, Tóth Andrásné, Szombati Istvánné, Kún Gábor és Patyi Sándor voltak az elöljárói, vagyis a búcsúvezetői és előénekesei 105

. A Csanyi útban Fekete Gábor volt az előénekes. A Szentkút szakrális tájkörzetében másutt is működtek ilyen tanyai csoportok. Tiszakécskén négy önálló csoport (bőgi, kerekdombi, sárhalmi, pereghalmi) működött. A tiszakécskei búcsúvezetők is a néptől kapták megbízatásukat és ezt a plébános hallgatólagosan megerősítette. [. . .] „A búcsúvezető a nép mindenese, gondoskodó vezető és alázatos szolgáló is. Vannak természetesen jogai, de erről nincs norma és nem is beszéd tárgya [.. .]"

106 Orgoványon és Jakabszálláson is a 102. UHD 19. A plébánia területének meghatározása mellett döntöttek az új búcsúvezető személyéről is. 103. A szerző személyesen ismerte Rigó Gábor búcsúvezetőt. Rigó Gábor szorgalmas gyűjtője és terjesztője volt a búcsúkon megismert és neki megtetszett énekeknek és imáknak. Újabb lenyomatban kiadta Szent Ferenc és a Havi Boldogasszony Mária legszebb éneke című vallásos ponyvát. Enekeskönyeinek sorsáról nem tudunk. 104. A Hunyadi utcai néhai Tóth Sándorné énekesasszony az egykori siratóasszonyok kiváló képviselője volt. Még az 1970-es években is szívesen vállalt halotti búcsúztatásokat. Nagy énektudását és szövegalkotó-készségét a megváltozott körülmények között is jól hasznosította. Kéziratos énekeskönyvét a Szent István Plébánia őrzi. 105. BKML-Kf. Polgármesteri iratok I. 2831/1908. alapszám. Tímár Pál levele a tanácshoz a felsőgalambosi búcsúskereszt visszaadása ügyében. 106. így fogalmazta meg Telek József bőgi búcsúvezető hivatását. Külön hangsúlyozta, hogy a nép bizalmából odaállított búcsúvezető mindenkinek vezetője, aki az alkalmi csoportnak tagja.