Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

REGESZET 47 I. TÁBLA: 2. A BÁNYA 1970-BEN Madarason mesterséges építmény nyomait nem találtuk. Ennek több oka lehet: részben az, hogy a feltárás csak részleges volt, de az is elképzelhető, hogy a rövid idejű tartózkodás idejére csak a felszínre támaszkodó szárnyékot építettek a vadászok. Az ásatások idején magunk is gyűjtöttünk, s a köztes időkből a munkások is átadtak olyan faunisztikai anyagot, amelyek a bányából származtak, de a kultúrrétegtől függetlenül kerültek elő. 1966 évi megfigyelésünk, hogy a kultúrréteg szintje fölött 140-160 cm-re egy csontos réteg húzódik a löszben. A képlékeny, rossz megtartású csontok széles sávban, de nagyon szórványosan voltak megfigyelhetők. Ez a csontos szint a kultúrréteg fölött 60-70 cm-rel véget ér, közvetlenül a telep fölött teljesen steril lösz van. Valamivel jobb megtartású, s paleontológiailag is értékelhető maradványokat gyűjtöttek a bányatalp szintjéből, tehát 160-180 cm-re a kultúrréteg alatt. Ezeket a leleteket külön kezeljük, s régészeti leletként, a telep korára jellemző fajként csak a hitelesen, in situ feltárt leleteket vesszük számításba. Külön kell szólni a tűzhelyekről. Feltűnő a számuk: hitelesen 5, valószínűleg