Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 447 A Szentkúthoz kapcsolódó Mária-kultusz fejlesztésében természetesen a rend érdekei is megfogalmazódtak. A helyi vezetőkkel 1940-ben megállapodtak abban, hogy a Pálos rend közbenjárásával megfestetik a csensztochovai Fekete Mária csodatevő képének másolatát s azt ünnepélyesen hozzák Kiskunfélegyházára. Ez lesz a kegyképe Pálosszentkútnak.

64 A szentkúti eddigi négy hagyományos búcsút, a rend érdekei szerint, további négy búcsúval egészítették ki: — az első búcsú január 10-ét követő vasárnapon lesz a rend ősatyjának, I. Remete Szent Pálnak tiszteletére; — augusztus 15-én Nagyboldogasszony tiszteletére; — augusztus 26-án a csensztochovai Boldogasszony kegyképének, másképpen Fekete Szűz Mária ünnepén; — október 8-án Magyarok Nagyasszonya ünnepén befejező búcsú. A felhívásban azt is közzétették, hogy milyen feltételekkel lehet a Palosszentkut kegy hely en teljes búcsút nyerni. A pálosok hamarosan megbízást kaptak, hogy a kegyhely gondozása mellett pasztorálják a Szentkút környékén lakó híveket is. A váci püspök 1542. szám alatt 1945. évi július hó 20-án keletkezett levelében értesítette a félegyházi polgármestert, hogy Pálosszentkúton helyi káplánságot létesített az ottani lakók lelki ügyeinek könnyebb intézhetősége végett, s ezt a feladatot a pálosokra bízta.

65 Három év múlva, 1948 szeptemberében a helyi káplánságot curátiává, vagyis önálló lelkipásztori állomássá szervezte át a megyéspüspök.

66 Az átszervezések a helyi hitelét fejlődésének növekedését jelzik. Más kegyhelyekhez hasonlóan a Palosszentkut kegyhely hagyományainak megalapozása és hírének erősítése érdekében a pálosok is számbavették az e helyhez fűződő rendkívüli eseményeket, lejegyezték a csodás gyógyulásokat, jegyzőkönyvbe vették az imameghallgatásokat. Felhívást adtak ki, hogy mindenki feltétlenül jelentse be a vele vagy másokkal történt imameghallgatásokat vagy csodálatos gyógyulásokat a kegy hely et őrző pálosoknak.

67 A pálosok kegy helyfejlesztő nagy tervei a háború, a háború utáni évek nehézségei miatt elmaradtak, nem értek meg a megvalósulásra. A rend megszűnése után a megkezdett feladatokat a váci püspök által 1951-ben szervezett kegyhelyi plébánia vette át. Néhány évi bizonytalankodás, útkeresés után a kegyhelyi egyházközség felismerte tennivalóit és szép eredménnyel folytatja a kegyhelyfejlesztés munkáját. 64. KK II. évf. 37. sz. 1940. szeptember 15. Csodatevő Fekete Mária (vezércikk). Az volt a terv, hogy az életnagyságú Fekete Mária-képet Csensztochovából hozzák a kegyhelyre. A háborús körülmények miatt a terv nem valósult meg. 65. BKML-Kf. Polgármesteri iratok. 8610/1945. alapszám (234/kgy./1945. sz. határozat). 66. BKML-Kf. Polgármesteri iratok 18076/1948. alapszámon találjuk a váci püspök levelét, amelyben a polgármestert értesíti az átszervezésről. 67. LANCZOS Z. 1943. 18.