Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

442 FEKETE: A FELEGYHAZI NEP HAGYOMÁNYAIBÓL bői a hatékony támogatás és kegyúri felügyelet népszerűbb álláspontjába.

42 A kápolna építését követő években a Szentkút Kápolna Társulat alapító tagja, Mallár Pál és felesége Vidéki Borbála adományából — a kápolna közvetlen szomszédságában — felépült a félegyházi tanyavilág első állandó jellegű tanyai iskolája, a Szentkúti Iskola. A város közönsége nevében 1880. november 5-én a képviselői gyűlés határozatilag mondott köszönetet az adományozóknak.

43 Az iskola elsődlegesen népoktatási célokat szolgált, de különféle hitéleti feladatokra is felhasználták. 1887-ben a tanács kibővíttette, hogy a területen időlegesen lelkiszolgálatot végző lelkészeknek is legyen alkalmas tartózkodási helyük.

44 A kegyhely gondozására és színvonalának emelésére már korábban alakult Szentkúti Bizottság — a hely vallásos látogatottságának évről-évre növekvő forgalmát látva — arra törekedett, hogy a „seregesen látogatott kegyhelyet" területileg kibővítse, a zarándoktömeg elhelyezését lehetővé tegye. 1887 tavaszán kedvező alkalom nyílott arra, hogy a bizottság a Szenkúttal közvetlenül szomszédos területet, Móczár Imre örököseinek 8 és 1/2 hold földjét, megszerezze és a város közönségének felajánlja. „[...] A városi közgyűlés az ajánlatot a czél szentségéhez illő lelkesedéssel fogadta s utasította a tanácsot, hogy ezen kegyhely jövő felvirágzására [... ] dolgozzon ki javaslatot [. .. ]"

45 A tanács halogatás nélkül — alapos helyszíni vizsgálat után — kidolgozta javaslatát és a közgyűlés elé terjesztette: — a Szentkút most már kibővített területét a földosztás alapját képező Lépéssy-féle térkép alapján vegyék számba. A szomszéd birtokosok véleményének meghallgatása után a területet pontosítsák; árokkal vegyék körül; a vásárolt területet fásítsák be; s azon elegendő ivóvizet szolgáltató kutat létesítsenek; — a pünkösdi és a kisasszonynapi búcsún szedjenek helypénzt, amit fordítsanak a vételár törlesztésére. A közgyűlés 1887. május 13-án kimerítő vita után a tanácsi javaslatot elfogadta. Kegyeleti okokból azonban egyelőre csak azokat kötelezte helypénz fizetésére, 42. A terjedelem korlátai miatt a továbbiakban csak a szorosan vett kegyhely fejlődésére lehetünk figyelemmel. El kell tekintenünk az egyéb településfejlesztő tényezők elemzésétől, noha azok sem volnának tanulság nélkül valók. 43. BKML-Kf. Polgármesteri iratok és Kgy. jkv. 1880. L 37 F 1 Cs 17 Sz 384 1880. november 5. 606/1880 kgy. sz. határozat. A Szentkúti Iskolát átveszi a tanács és a közgyűlés határozatileg köszönetet mond az adományozóknak. 44. Félegyháza és Vidéke I. évf. 19. sz. 1887. május 8. Az újdonságok rovatban olvashatjuk az iskolabővítés hírét. Ezt az iskolát az 1950-es években lebontották. Helyére épült a mai plébánia bővített része. 45. Félegyháza és Vidéke I. évf. 19. sz. 1887. május 8. A szent kút. BKML-Kf. Kgy. jkv. 55/1887. kgy. sz. határozat. A 3000 forintos vételárból 1000 forintot hagyományokból és adakozásokból kifizettek. A hátralék 2000-et törlesztéses kölcsönből szándékozták kifizetni.