Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
NÉPRAJZ 395 kor úgy vélekedett, hogy Gyurics Antal illegális „birtokba jutását" „személyi összefonódások" tették lehetővé. Gyurics Antal ugyanis „attyafia" volt Simonyi László érseki ispánnak, aki valószínűleg kiszálásra átengedte neki a szigetet. (33. 7.) Gyurics Antal jogot formált a tartós használatra. A tartós használatot viszont Baja érvként kezelhette a városhatár nyugatra tolása érdekében. A bajaiak „hegy alatti", „rétbeli" kaszálásának biztosítása és ezen keresztül a bajai határ nyugatra tolása volt a célja azoknak a zajos összecsapásoknak is, amelyek 1795 júniusának elején zajlottak a Pocskai Sándor érseki tiszt által árendált Réti puszta keleti szélén, a bajai szőlők szomszédságában. Az események után három héttel, 1795. jún. 29-én több szemtanú is elmesélte a történteket. Vallomásaikból viszonylag részletesen idézünk, mivel az összecsapás történetén keresztül felvillantják előttünk a korabeli paraszti élet mindennapjainak néhány jellemző vonását. Az előzményeket Tóth József, 34 éves bajai lakos vallomásából idézzük, aki egyébként egy Gégács nevezetű bajai kereskdő kocsisa volt, és miként többször hangsúlyozta: nem tudott rácul. „A Nemes Bács vármegyében a Nagy Méltóságú Grassalkovics Antal eő Herczegsége Mező Várossában lévő bajai lakosok közül, kik, a Nemes Pest Vármegyében, Szeremlyei határban helyheztetett Réth nevezetű és a Feő Méltóságú Kalocsai Érsekséghez tartozandó kaszállóban erőszakosan e folyó esztendőben és június holnapban ennek előtte három héttel egy darab rétet, mint a Feő Méltóságú Kalocsai Érsekség . . . Erdő Őrzőjének, mint pedig az . . . szeremlyei határban lévő Csősznek tilalmazások ellen hatalmasul le kaszálták és kaszáltatták, többet nem ismer az Polák Pálnál, hanem vallya a tanú, hogy amidőn a fatens az emiitett tilalmas Réth Arendátora Pocskay Sándor úr engedelméböl kaszált volna a most nevezett tilalmas Réthben, akkoron mind azok a Baja Mező Város lakosai, akiknek az emiitett Réth körül dél felé szöllejek vagyon, az tilalmas Réthben kik magok kaszáltak, kik pedig napszámosok által kaszáitattak, de ezeket nem ismeri, hanem úgy hallotta, hogy ezek között lett légyen valami Hományi Antal, az nevezett Baja Mező Város lakossá." (34. 2.) Augustinus Miletics, 31 éves bajai tanú, több illegálisan kaszáló bajai lakost tudott megnevezni. Felsorolta: Hományi Antalt, Polák Pált, Gyerkovics Mátyást, Petrovics Ferencet, Petrovics Jakabot, Voies Pétert és Sztverteczky nevezetű bajai kereskedőt. (34. 3.) A nagy káromkodásokkal fűszerezett összecsapás történetét Augusztinusz Miletics szavaival idézzük: „Jelen volt a tanú, midőn a Gégács nevezetű Baja várossában lakó Boltosnak Kocsissá a hatalmasul lekaszált füvet a Pocskay Arendátor Ur engedelmibül kocsijára fel rakta, ezt látván Polák Pál napszámossá, el hagyva a kaszállást, el futott a Bajai Szöllőkben lévő s szölleit mivelő Hományi Antalhoz, s azt mondotta, hogy az füvet a Gégács kocsissá elhordgya, mellyet hallván Hományi Antal, sietve a kocsihoz futott, ahol az Titulált Kalocsai Érsekséghez tartozandó erdő Csősz volt, itt a Hományi Antal kaszát kapott és igy kiáltott a .. . Méltóságos Uraság Csőszinek: Baszom a Vörös Lelkedet, maid adok, meg látom,
