Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

NÉPRAJZ 373 a falu népét az áttelepülésre. A lakóhelyváltozás megkönnyítése érdekében bizonyos szolgáltatásokat átmenetileg elengedett. Mivel Csáki érsek levele a bevezetőt leszámítva szinte végig az átköltözéssel foglalkozik, teljes terjedelmében közöljük: „Megh értvén panaszaitokat Jámborok, a mi határotok dolgát illeti, mind Püspök Jány Uram részérül, úgy Bajaiak által követett hatalmas cselekedetek iránt mégh e nyáron Törvényes úttal fogh el igazíttatni, úgy, hogy jövendőben állandó bátorságos mind megh maradástok s mind réghi határotok szabad és háborgatás nélkül való usussa lehessen, mely által fel fogtok szabadulni eddigi nyughatatlan szomszédoktul való szorongatástul. Régi lakó helyetekre való vissza szállástokat penigh nem csak kegyessen engedgyük, de erőssen parancsollyuk is, hogy mégh az idén mindenestül által költözzetek és lakó hajlékokat jó renddel késziccsetek ; Nem úgy penig, hogy csak hol edgy hol más közületek helyhezkedgyen, hanem edgyszersmind egész Lakossok, mely által indíttatni fognak azokis atyatok fiai közül, kik ekkor áigh szomszéd helységekben el vonták magokat jó példátokra közitekben vissza szállanak; Holott penigh találkoznak némellyek, kik ezen által telepedéstekben az kösséggel edgyet érteni nem akarnak, az olyanokat az helységh kemény büntetés alatt arra kényszerítse, és semmiképpen magok ki vonását megh ne engedgye, ha penigh az helységh affélével nem bírhatna, tehát Dominiumbeli Tisztünknek jelenesek megh, kik tartoznak és módotis találnak, hogy afféléket ezen kegyelmes parancsolatnak megh tartására kénszeritsék. Máskint ha effélét bejelenteni elmulasztyátok, tik fogtok azokért számot adni. Hogy penigh annál alkalmatossabban és szorgalmatossabban munkálkodhassatok által telepedéstekben ezért ( ?) a jövő Sz. György napigh mindennemű mezei és heti szoros ( ?) szolgálatiul, szokott kaszáláson kivül, szabadsághtok kegyesen engedtetik, azalatt ki ki rendben veheti magát, kit ha el mulat valaki, érdemlett büntetést el nem kerüli." AA Felmerülhet a kérdés: miért szorgalmazta Csáki Imre érsek ilyen keményen az átköltözést? Valószínűleg azért, mert egy Duna bal parti Szeremlének nagyobb hasznát vette, mint egy dunántúlinak. Ez természetes, hiszen egy vizekkel elzárt dunántúli falu népe aligha járhatott robotolni Kalocsa környékére. Egyéb szolgáltatásait is nehezen teljesíthette. Felvethető azonban, hogy Csáki Imre érseket esetleg történelmi, birtokjogi körülmények is befolyásolták. Talán régi iratokból tudomására jutott, hogy Szeremle a középkorban a bátai apátság birtoka volt, és félt, hogy az apátság pert indít Szeremle birtoklásáért. Egy dunántúli Szeremlét nehezebb lett volna védelmezni egy dunántúli földesúrral szemben, mint egy Duna bal partit. A szeremleiek átköltözését szorgalmazta és követelte az érseki praefectus is. 1726. okt. 26-án a szeremlei határperben tanúskodott a 62 éves Viszlay András, akit Vágújhelyről idéztek meg. Nem tudjuk, hogy a vallomás idején is praefectus volt-e. Mindenesetre nem sokkal előbb még praefectusként szolgálta az érsekséget. 44. KEL.II. Birt.ir.gyűjt. V. 280.