Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
362 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK folydogáló Nagy-Duna hajdan csak „fok forma" vízfolyás volt, de fokozatosan szélesedett, megemlítette: „ . . . a holy ennek előtte az Szeremlej Falunak az Dereka volt, ott foly most az Dunának közepe." (8. 7.) A „C" jelű faluhely a „két púpú" XVIII. századi szeremlei Duna-szakasz nyugati „púpjának" északkeleti hajlatán feküdt. Meghatározásában segítségünkre lehet a Címer-fok, amelynek egy szakasza még látható a XIX. századi katonai térképeken, de szerepel a XVIII. századi kéziratos térképeken is. 1731-ben Szeremlével szemben, a falutól nyugati irányban húzódott a Gémes-fok és a pörbölyi Holt-Duna között. 1770 táján a falutól északra és északkeletre folyt. Déli vége több ágra szakadva beletorkollt a keleti „púp" nyugati vagyis Szeremle falu felőli oldalába. 30 1784-ben a Nagy-Duna jobb partján elterülő érseki erdőt ószeremlei erdőnek emlegették a hivatalos szóhasználatban. Az érseki javak 1784. évi latin nyelvű leírásában arról olvashatunk, hogy az ószeremlei erdőben még nem lehet makkoltatni, mivel az itteni tölgyest újonnan telepítették. A fiatal tölgyes helyén állt Szeremle falu. 31 Az 1819—20-ban készült szeremlei határtérképen olvashatjuk az Ó Szeremlye föliratot a Nagy-Duna jobb partján, a Címer-foktól délre, a tervezett átmetsző csatornától északnyugatra, a nyugatibb Duna-hurok felső hajlata közelében. 32 Bár Galgóczi Károly kissé bonyolultan írja le a „C" jelű faluhelyet, föltehetőleg ugyanerre a területre gondol. Tanulságos az a története, hogy a Mária Teréziaféle úrbérrendezés idején a megyei urak a nagy vizek és a mocsarak miatt nem tudták megközelíteni a „C" faluhelyen fekvő Szeremlét, ezért a község vezetőit kirendelték Pandúrra, és ott írták alá 1770. ápr. 10-én a szeremlei urbáriumot. 33 „D" faluhely: Baja város és a hajdani Pandúr falu közé eső terület. A XVIII. század első felében érseki magtár, érseki sörház és ún. Prófunt ház vagy magazinum állt ezen a helyen. A szeremleiek a török kor utolsó szakaszában, kényszerűségből és rövid ideig, talán 5-6 esztendeig laktak itt. „E" faluhely: pörbölyi terület a Dunántúlon. Talán azonos azzal a hellyel, amelyet első településhelynek véltek Pesty Frigyes szeremlei informátorai, és amelyet „felső pörböli erdőnek" neveztek. A fentebb már többször említett, valószínűleg 1770-ben készült szeremlei térkép északi szélén, egy meg nem nevezett, HoltDuna fölött Kronovetter Antal érseki mérnök apró betűkkel a következő szöveget jegyezte föl: „Locus antiqui Szeremlye", vagyis „a régi Szeremle helye". Ez nagy segítség e rövid életű, csak a Rákóczi-szabadásgharc alatt használt faluhely lokalizálásában. Ennek ellenére nem egyszerű a feladat. Úgy véljük, hogy a katonai 30. KÉL.II. birt. iv. gy. IV. 269. KÉL.II.T. 118. A Címer-fok szerepel az 1983. évi kiadású, dunai vízisport-térképen is. 31. KÉL.II. 1784. évi uradalomleírás 32. KÉL.II.T. 207. 33. GALGÓCZY Károly 1876—77. 293—294.
