Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

CUMANIA 11. 29 VÖRÖS ISTVÁN Madaras-Téglavető felsőpleisztocén emlős maradványai Madarastól D-re, a Kígyós patak D-i partján működő Téglagyár „homok-bányájában" először DOBOSI Viola végzett leletmentő ásatást 1966-ban. A felszíntől számított 6,80—7,20 m között húzódó felsőpaleolit kultúrréteg tűzhelyfoltjaiban Mollusca- és néhány ^«^-maradvány is került elő. 1970-ben a kultúrréteg szintjében tűzhelymentes területről újabb Equusmaradványok kerültek elő: kétoldali medence a keresztcsonttal (az in situ leletegyüttes hossza 50 cm); és állkapocs 6 metszőfoggal. A felsőpleisztocén kultúrréteg fölött 60-70 cm-rel egy közel 100 cm vastag ún. „felső csontos réteg" húzódik (5,20—6,20 m között). Benne a csontanyag szórványos és rossz megtartású

1

. Az 1966-os ásatást megelőzően is, és azóta is a 8,50—9,00 m közötti rétegből (1966-ban a bányatalp szintje) rendszeresen gyűjtenek igen jó megtartású és értékelhető nagyemlős leletanyagot az ott dolgozó bányászok

2

. Ebből az ún. „alsó csontos rétegből" 1975-ben KORDOS László gyűjtött Mammuthus foglemezt és egy Equus metacarpust

3

. NAGYEMLŐS MARADVÁNYOK LEÍRÁSA Felső csontos réteg — Löszfauna: 5,20—6,20 m. Rossz megtartású, szilánkokra tört csontmaradványok. 1. T. DOBOSI V. 1967. 184. 2. Az osteológiai leletanyag a bajai Türr István Múzeumba került. A teljes csontanyag összegyűjtéséért, és a rendelkezésemre bocsájtásáért dr. Kőhegyi Mihály igazgató úrnak tartozom köszönettel. 3. A leletek a MÁFI Ősgerinces Gyűjteményében találhatók, Ltsz.: V. 10913—14.