Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor. Kecskeméti statútumok II. (1710–1790)

TÖRTÉNELEM 265 Tizedesek által publicaltassék az egész városon, hogy passaporttal

1 haza bocsátott katonákhoz senki férjhez menni ne bátorkodjék, mig a katona házasodásra kinyert levelet a magistratus

2 előtt be nem mutatja. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 1. Útlevél, a hadseregből való végleges távozás engedélye. 2. Tanács. 72. 1780. FEBRUÁR 15. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA SZABÁLYOZZA AZ OBSITOS KATONÁK SZEMÉLYI ADÓJÁT Az obsitos

1 katonák tekintetbe vétetvén, maguk személyeiktől nem ugy mint más lakosok egy tallérjával,

2 hanem csak feliben 45 krajczárjával fizessenek, s ezt is a földesúri censusban, és igy a portionale quantumra

4 nézve tartozások 45 kraczárban elengedtetik. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 1. Katonaszolgálatát letöltött, szabadságolt katona. A katonaszolgálat 10-15 esztendőt jelentett. 2. Számítási tallérról és nem a ténylegesen kivert érméről van szó. Ennek értéke kisebb: 180 dénár, míg az ezüstérme 210 dénár értékben forgott. 3. Kecskemét régtől fogva egy összegben (taxa) váltotta meg földesúri terheit. Az egyes földesuraknak évről évre készpénzben küldte meg a census, a földesúrnak járó termékek és szolgáltatások ellenértékét. 4. Az állami adó, amelyet településenként a nemesi megye által meghatározott összegben kellett fizetni. 73. 1780. MÁJUS 23. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA MEGÚJÍTJA A JUHOK LEGELTETÉSÉRE ÉS A SZŐLŐKBEN LEHETSÉGES LAKÁSRA VONATKOZÓ HATÁROZATÁT A juhok legeltetése iránt régi usu roboratum statútuma

1 tartja a városnak, hogy a juhokat a kertek között senki legelőn ne tartsa, a kik ez ellen cselekedni tapasztaltatnak, és feladatnak, a 32-ik statútum ezek ellen annyiban modificaltatik,

2 hogy csak 6 forintokra büntetődjenek. 1. A használat által megerősített rendelete. 2. Módosul.