Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor. Kecskeméti statútumok II. (1710–1790)

TÖRTÉNELEM 263 67. 1779. AUGUSZTUS 13. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA ELRENDELI A VÁROSON KÍVÜL ENGEDÉLY NÉLKÜL ÉPÜLT LAKÓHELYEK FELSZÁMOLÁSÁT A szélmalom körül a mely föld lyukakat akár magyarok, akár cziganyok, melyek más másszor, vagy ehhez hasonlók tekintetes Ordinarius

1 szolgabiro ur vizsgálása után elvonattak és eltiltattak, most ismét elvontassanak valamely három fenn álló házakon kivül, melyek a szélmolnár háza körül régen felállítottak. Nemkülönben a Rácztemető körül valamelyek engedelem nélkül, sőt ellenére a régi statútumoknak épültek, elpusztíttassanak. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 1. Rendes; első. 68. 1779. AUGUSZTUS 31. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA MEGTILTJA A VÁGÓMARHÁKNAK A JÁRÁSOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHAJTÁSÁT A kik barmos

1 marháikat, de nem fejős teheneket magok kertjeikhez akar városföldire, akar árendás pusztákra a nyári járásokból behoztak, minthogy a szomszédok füveit életik azok szántó ökreinek nagy kárával, tehát azon marhák a járásokba visszahajtassanak, ezen kivül a régi statútumokat feltörvén 6 s 6 forintra büntetessenek

2

. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 1 A nagyállatok közül csak a fejős teheneket és az igavonásra szánt ökröket tartották a városokban, vagy a közeli kertekben. A többit a rideg állattartás keretein belül nyári, illetve téli évszaknak megfelelően a pusztákon, nyaralókon, illetve a telelőkön tartották, hol számottevő takarmányt is felhalmoztak. 2. Egy tehén ára 30 forint körül volt.