Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974
26 KROLOPP: A MADARASI LOSZFELTARAS ... fajok dominanciája. Az összpéldányszám alacsony. Ezek az adatok, de velük az üledékjelleg megváltozása is (homokos lösz) arra mutatnak, hogy a klíma kissé melegebbé és egyúttal szárazabbá vált. A vegetáció itt is nyílt (fűnemű) volt. A madarasi löszfeltárás korbesorolását megnehezíti az a körülmény, hogy a rétegsor malakológiai szempontból tulajdonképpen egyedülálló. Különlegességét nemcsak a már említett Vitrina pellucida jelentős számban való megjelenése és néhány más malakológiai sajátosság okozza, hanem maga a dominancia-értékek változásaiból kialakuló kvantitatív fauna-szukcesszió. Ide tartozik az is, hogy a környékről — beleértve a távolabbi területeket is — csupán egyetlen, kvantitatív módszerekkel feldolgozott rétegsort ismerünk (Katymár 4 ). A koronológiailag rögzített más lelőhelyekkel való összehasonlításról így le kell mondani. Egyetlen adatra mégis rá kell mutatni, nevezetesen arra, hogy a madarasi rétegsorban 3,75 és 6,0 m közt a Punctumpygmaeum csigafaj dominanciája feltűnően magas. Hasonlóan magas egyedszámarányban fordult elő ez a faj PilismarótPálrét paleolit-lelőhelyen 5 . A madarasi löszfeltárás rétegsorának Mollusca-faunája a malakológiai rétegtan 6 Bithynia leachi — Trichia hispida biozónájába tartozik. Ez a biozóna kronosztratigráfiailag kb. a Würm-nek felel meg. A biozóna 5 alzónára tagolódik. A madarasi fauna minden valószínűség szerint a két utolsót, a Catinella arenaria alzóna felső részét, illetve a Semilimax kotulai alzóna alsó részét képviseli. Más megközelítéssel a következő mondható: A rétegsor enyhe klíma alatt képződött szakasszal indul. Ez semmiképpen sem lehet a Riss-Würm interglaciális, annál mindenképpen fiatalabb, tehát egy olyan „interstadiális", amely a régi értelemben vett Würm ,_ 2 vagy Würm 2 . 3 interstadiálisnak felelhet meg. A rétegsor zömét kitevő, tekintélyes vastagságú lösz hűvös éghajlat alatt képződött, miközben a klimatikus tényezők, különösen a csapadékviszonyok kisebb ingadozásokat mutattak. A rétegsor legfelső része feltehetően csonka, erre nemcsak szedimentológiai jelek utalnak, de a malakológiai adatok is valószínűsítik: a Würm záró szakaszának megfelelő faunakép hiányzik. A nagy vastagságú löszréteg keletkezésénél jelentős idővel kell számolnunk. Ha ehhez hozzávesszük azt a korábbi feltételezést, amely szerint a 3,75—6,0 m közti szakasz a Punctum pygmaeum dominanciája alapján Pilismarót-Párét kultúrrétege feküjével párhuzamosítható, 7 úgy arra a megállapításra jutunk, hogy az ottani kultúrrétegnek a madarasinál (18 080 ± 405) 8 valamivel fiatalabbnak kell lennie. A malakológiai datálás így a kronosztratigráfiai adatokkal jó összhangban van. 4. MOLNÁR— GEIGER 1981. 5. DOBOSI—VÖRÖS—KROLOPP—SZABÓ— RINGER—SCHWEITZER 1983. 6. KROLOPP 1983. 7. DOBOSI—VÖRÖS—KROLOPP—SZABÓ— RINGER—SCHWEITZER 1983. 8. T. DOBOSI 1967.
