Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet
130 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET ... Sajátos összetételű kelet-európai viselet rajzolódik ki a Balota pusztai sírlelet viseleti tárgyainak elemzése nyomán. A lelet egyik része steppei jellegű tárgyakból áll. Láttuk, hogy a nyitott ezüstlemez karikákból álló, ún. szarv alakú fejdísz a XII — XIII. századi kun viselet egyik jellegzetes eleme, amely ugyan előfordul a steppén a kevert etnikumú „fekete süvegesek" területén is, de megjelenése nem egyszerűen divathatással, hanem kun eredetű csoportok idekerülésével magyarázható. (Miután női viseletről van szó, legvalószínűbb, ha házassági kapcsolatokra gondolunk a kunok és a fekete süvegesek törzsi arisztokráciája között.) Ugyancsak steppei eredetű tárgynak tartjuk az ezüsttorquest mind típusa, mind a korabeli kun viseletben betöltött szerepe miatt. Ebben a leletkörnyezetben egyedi tárgyként jelenik meg a függesztőkarikás ezüsttű, a „torques műhelyének" termékeként, maga a tárgytípus a keleti szlávoknál terjedt el ebben az időben. Leletünk másik része a bizánci ötvösség hatását mutató tárgyakból áll, illetve olyan ékszertípusokból, amelyek dél—délkelet felől, tehát a bizánci kultúrkörhöz tartozó Balkán-félszigetről kerültek Magyarországra. A leleten belül ezeket egy közös technikai megoldás: a kettős filigránszálból sodort szegélydísz alkalmazása kapcsolja össze — ezt találjuk az ezüst pántkarpereceken, a kúpos ruhavereteken, a kettős kúp alakú füles gombon, a kristályfüggő ezüstfoglalatán és a serleg(?) talpának meghatározott tárgy kerek talpán, valamint szárának áttört kosarán. Ez utóbbi tárgyat éppen a filigrándísz alkalmazásmódja miatt sorolta KOVÁCS Éva Árpád-kori ötvösemlékeink bizánci hatást mutató csoportjába. 127 Ez az egyszerű díszítőelem steppei ékszereken is megtalálható, mégpedig az ún. kun típusú függőkön. Kettős sodrony fut körben egy kettős kúp alakú fülbevalón a kúpok összeillesztésénél (Piski falunál előkerült lelet a Rósz folyó vidékén); 128 ugyanilyen díszítést találunk a Nyizsnyaja Kozinkánál feltárt kun sír fülbevalóján a kúpok összeillesztésén, valamint a kettős kúpra épített kisebb kúpok szegélyén is. 129 Ez utóbbi tárgy szerkesztésmódjával egyezik a Balota pusztai kúpos veretek és kettős kúp alakú füles gomb szerkesztésmódja: filigrándísz a kúpok alsó szegélyén és granuláció a kúpok csúcsán. A kun típusú függőkön szintén bizánci hatást sejt a kutatás. 130 127. KOVÁCS É. 1974. 14—16. 128. KORZUHINA, G. F. 1954. 132., LIV. t. 4—5. 129. GORBENKO, A. A.—KORENJAKO, V. A.—MAKSZIMENKO, V. E. 1975. 1. kép 6. 130. SZŐKE B. 1962. 51.; KOVACEVIC, J. 1953. 148., 79. kép. Utóbbi munkában a szerző a Balkánon elterjedt középkori fülbevalótípusok gazdag választékát mutatja be, köztük a kettős kúpos és filigrános díszű fülbevalók változatait is (pl. Klostar, 77. kép), valamint az ún. tokaji típus variációit a XIII-XIV. századból (uo. 151—154., 82—86. kép) A bécsi Kunsthistorisches Museumban őriznek egy olyan példányt, amely a „tokaji" és a „kun" típus kombinációja, azaz a kettős kúppal és 4—4 kisebb kúppal (lásd Nyizsnyaja Kozinka!) díszített fülbevaló karikájára még egy-egy hólyagos díszű gömböcskét is felhúztak; lelőhelye Ceraauti (Czernovitz). COROVIC—LJUBINKOVIC, M. 1954. 84., 4. kép. Ez a tárgy is egyesíti magában a Balota pusztai leletben is fellelhető stílusjegyeket és jól mutatja a balkáni és dél-oroszországi ötvösség közeli kapcsolatait. — A bulgáriai XII— XIV. századi temetők viseleti anyagában szintén megtaláljuk a filigrános szegélyű kettős kúppal díszített fülbevalókat. VYZSAROVA, Zs. N. 1987. 303., 7. kép 3.
