Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet
126 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET .. . kedtek el a félgömbös veretek, valószínűleg egyszerű szövetcsíkra varrták fel a két-két lyuknál. Hasonló veretek találhatók Bulgáriában Kaliakra XIV. századi temetőjében, ezeket női fejfedők homlokdíszeinek tarthatjuk. 103 A második bolgár állam arisztokráciájának bizánci ízlést követő viseletében a női fejfedők (sokai) homlokrészét díszítették felvarrható fémlapocskákkal. Ilyeneket látunk a királyi család tagjait, illetve előkelő bojárnőket ábrázoló falfestményeken: a nagyobb, négyzetes veretek fölött apró, félgömb alakú pitykék sora húzódik. Jugoszláviai ábrázolások és régészeti leletek egybehangzó tanúsága szerint a XIII— XIV. században a szerb előkelő nők diadémját díszítették sűrűn egymás mellé varrt négyzetes veretek. 104 Lehetségesnek tartjuk, hogy a Balota pusztai felvarrható veretek két vagy három fajtájából (félgömb alakú veretek; félgömb alakú veretek négyzetes szegéllyel; kúpos-rozettás veretek négyzetes szegéllyel) a balkáni arisztokrácia női viseletében meglévő fejdísz rekonstruálható. Mindamellett ingnyakveretekre, illetve a felső ruha nyakkivágásának szegélyét díszítő véretekre is gondolhatunk. 105 Talán utóbbi célt szolgálták a többieknél valamivel nagyobb, filigrános szegélyű kúpos veretek, amelyeknek nincs analógiájuk a magyarországi anyagban. Két ilyen, egymáshoz illesztett veretből készült a kettős kúp alakú füles gomb, amely — nyilván nem egymagában — az elöl hasított ing vagy a felső ruha összegombolására szolgált. Az ágasegyházi és az aranyegyházi temetőben XIV. századi sírokan általában 1-4 db füles gomb volt az áll alatt vagy a mellcsonton. 106 A XIII— XIV. századi bolgár viseletben szintén megtalálható volt az Európa-szerte elterjedt tunikaszerű felsőruha egyik változata: középen levő hossző hasítékát, mely néha derékig ért, füles gombokkal gombolták össze; a hosszú, hasított ruhaujjak kézelőjére is varrtak gombokat vagy pitykéket. 107 Általános felfogás szerint szintén a felsőruha nyakkivágásának összefogására szolgáltak az Európában mindenütt megtalálható kis kerek csatok (Fürspan — rombikus, hatszögletű, csillag alakú stb. változataik is előfordulnak). 108 Magyarországon a tatárjárás idején elrejtett kincsleletekben fordulnak elő a Balota pusztai kerek ezüst csat analógiái (Bajót, Karcag). 109 A Kecskemét környéki temetőkben is gazdag változatait találhatjuk az ilyen csatoknak, egyszerű kerek formában, bronzból Ágasegyháza XXXV. sírban a medence tájékáról került elő. SZABÓ Kálmán szerint a XIV. századi sírokban a medencénél voltak ilyen csatok, tehát övcsatokról van szó. 110 Ezek a 103. NESEVA, V. 1976. 39., 13—15. kép. 104. KOVACEVIC, J. 1953. 106., 64. kép; RADOJKOVIC, B. 1969. 78—79. t. 105. A kúpos és a gerezdéit pitykéket LOVAG Zsuzsa ingvereteknek tartja. LOVAG Zs. 1974. 399. 106. SZABÓ K. 1938. 46. 107. NESEVA, V. 1976. 39.; NASLEDNIKOVA, V. 1974. 31—32, 20—21. kép. 108. KOVÁCS É. 1973. 80.; LOVAG Zs. 1974. 398. 109. PARÁDIN. 1975. 132., 136., 150—151, 9. kép 1., 11. kép 3. Az összefüggést már PARÁDI Nándor is észrevette: lásd 39. j. 110. SZABÓ K. 1938. 42—43., 47—48., 157. és 213. kép.
