Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

114 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET . . . 7. KÉP. TEXTILMARADVÁNYOK HAMPEL J. EREDETI KÖZLEMÉNYÉBEN. és a 119. sírban (átm. = 5 cm).

28 A Balota pusztai fülbevalók analógiáját Bulgáriában, XIII—

XIV. századi temetők sírmellékletei között is megtaláltuk.

29 Úgy tűnik, az egy és a három gömbös típus párhuzamosan élt egymás mellett Bulgáriában, Szerbiában és később Magyarországon a XIII—

XIV. században. Miután a Balkánon korábban terjedt el, valószínűnek tartjuk, hogy onnan került Magyarországra, feltevésünk szerint a kunok közvetítésével, ugyanis a nagykarikás, gömböcskés fülbevalók a XIV. századi kun szállástemetők gyakori leletei.

30 A felhúzott lemezgömbös fölbevalók a dél-oroszországi steppe XI—

XIII. századi régészeti anyagában is előfordulnak. Az egy gömböst FEDOROV—DAVYDOV X. típusa, a három gömböst FEDOROV—DAVYDOV XIV. típusa 28. SHAFARIK, O.—

SCHULMANN, M. 1954. П., 25—26., II. t. 6, VIL t. 1. A sírmellékletek és a pénzek tanúsága szerint a temető a XI. század közepétől a XV. század közepéig lehetett használatban. Lehetséges, hogy a tatárjárás idején ez a falu is elnéptelenedett, és a temetkezések egy időre itt is megszakadnak. Számolnunk kell a környéken letelepített kunok hatásával is a temető XIV—

XV. századi rétegében. 29. GATEV. P. 1977. 35., 3. kép (VIII—1. típus). 30. PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1980. 423.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1982. 103—104., 10. kép.