Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

NÉPRAJZ 505 mi vót az a Hanesz, aztán a cselédjit a ló farka után kötötte, aztán úgy halt meg. Aztán oda temették el. Akkó azt mondták, hogy annak a lelkitűi van az, hogy ott van az a lidérc. (3) 195. Akkó mondják, hogy lidérces álma van, ha rosszul alszik, rosszakat álmodik, hogy kínlódik álmában, dobálja magát, hentereg. (9) 196. Akkó elmentünk este beszélgetnyi. Megyünk haza, hát gyün egy lámpa felénk. Úgy látszott, mintha egy lámpa vóna. De hogyan mire odaértünk vóna a mi szálláshelyünkre, akkorra már a lámpa is ott vót, aztán elfordult, egy másik irányba ment. Ezt mondták, hogy ez egy olyan lidércféle. (3) Orvos-asszony 197. Darázs mellett közvetlen van Izsép és úgy a falu szélin vót neki a háza. Hát emlékszek most is, egy olyan öreg, rossz ház vót. Vót neki egy lánya, az is özvegy vót, és ez vót ilyen, aki tudott bájitalt csinálni, ilyen orvos-asszonynak nevezték. Ilyen füvekkel gyógyított, meg mit tudom én mikkel jártak oda. Mikor jósolt, vót neki egy talpas keresztje, egy ilyen fa tálja, az bele vót állítva a szentűtvízbe és egy olvasó vót rajta. És akkó nézett bele a vízbe és akkó abbú mondta, amit ű látott. (9) Őrangyal 198. A részeg embert őrzőangyal őrzi. A részeg ember, ha elesik, az angyalok párnát tesznek alája, azért a részeg ember sose üti meg magát. (9) Ördög 199. A világ teremtésekor az ördög azt mondta az Úristennek. „Csak akkora területet adjál nekem, mekkora egy fának az árnyéka. Az nekem elég, a többi legyen a tiéd." A világ az istené, de az árnyék az ördögé. 200. A Kárpátokbúi, ahol ered a Tisza — az ördög húzott egy borozdát. És ahogyan a szamarai mentek, olyan erre-arra, annak a nyomában eredt a Tiszának a vize is. Azért olyan kanyargós a Tisza vize. Az ördög húzta a borozdát, azt mosta ki a víz. (9) 201. Plútó — a vezérük az ördögöknek; azért nevezik Plútónak, mert sánta vót. (9) 202. Mondják, ha valakit emlegetnek és megjelenik, akkor — ott jár az ördög, ahol emlegetik. (9) Patkányos ember 203. Azt állítják, hogy a patkányok bementek a kertbe, hajtotta ustorral és űk látták is a patkányokat. Állítólag azért tarackos az ű kertjük, mert tudják a tarackot kiirtani, egész kocsiszámra van tarack. Sándor bácsi azt mondta, hogy azért, mert a patkányokat odahajtotta. (8) 204. Az én gyermekkoromba nagyon sok patkány vót a szálláson és apám ement ehhő az embörhő, aki a patkányokat e tudta hajtani. Kijött oda és valamit kiszórt a Duna partra, valami ennivalót nekik, és visszajött és egy kis pálcikával végigjárta az összes helyiségeket, valamit motyogott és a patkányok megindultak szépen, vonutak ki, és vót egy amelyik ötöt fordut a gyerekive, gyütt vissza, megfogta a szájába és vitte el. És évekig nem vót utána patkány. (9) 205. Úgy hajtja el ustorral. Én nem láttam, csak halottam, ittend az ángyadnak az öreganyjánál, itt annyi vót a patkány, hogy majd megették űket. Aztán akkó (nem tudom, te ismered-e ezt a Verka nénit, aki ott vót a Nagy Sándor bátyánknak a kocsmájába?) Aztán az az öregasszony, az hajtotta el a patkányokat. Űk halottak valakitű, hát elmentek, elhítták azt az öregasszonyt. (3) Sárkány 206. Jankovics Ferenc bátyánk mesélte, kapáltunk és akkor ezt mesélte, hogy valamikó olyan nagy viharok vótak, hogy gyöpszaggató szélnek nevezték. „Hát — azt mondja — ez a sárkány Isterbácról jött és a farka ha leért a fődre, akkor az csinálta a nagy vihart, az vót a gyöpszaggató szél, hogy az olyan nagy vihar vót. A farka leért és az csinálta azt a nagy vihart. (7) 207. A Dunán vótunk kint a szálláson, hát ott vót a szállásunk, aztán nagyon-nagy vihar gyütt. Aztán azt mondták: „Siessünk" — az emberek. Én még kislány vótam, nem nagyon figyeltem én azt. Hát látom, gyün a fölhő, sietnyi köll elűle, hogy el ne ázzunk. Hanem gyüttek az emberek is, mindenki ment haza, hogy most nagy eső lesz, mert a sárkány mén a felhőbe. Aztán akkó azt én is láttam. Hát olyan feketének látszott benne, dehát én tisztán nem láttam. (3) Táltosló 208. A lóra mondják, hogy táltos, a gyorsjárású lóra. Olyan, mint a táltos. Mikor megy, gyönyörűen vágtat. (2) Tudós ember 209. Bent vótak a Tiszába és egy öreg juhász legeltette a birkákat ugye. A hajós meg fogta és elkezdte fejni a bakot az uszályon és a bakbú jött a tej, folyt a tej. Az öreg juhász meg leterítette a subáját és