Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

NÉPRAJZ 493 69. Ha a kakas odaáll az ajtó elé és kukorékol, akkor vendég jön. (9) 70. Szokták kiabálni neki: Kakukkmadár mondd meg nekem, hány évig élek? Ahányat kakukkol, annyi évig él még. A mi plébánosunk is, a Horváth ilyent kérdezett tűle a csatorna partján. A másik feliről visszakiáltották neki, hogy: amíg a fene meg nem esz. És megérte a kilencvennemtudomhány évet. (9) 71. Amerre száll a katicabogár, arra van a szeretője. „Szállj el katicabogár, mutasd meg, merre van a szeretőm!" És akkor amerre röpült, arra van. (4) A tenyeribe vette a katicabogarat, „szállj el katicabogárka", és amerre elszát, arra van a kedvese.(9) 72. Kislány vótam, aztán őröztem a disznókat, minden nap ki köllött hajtanyi űket. Aztán ott a nád szélibe mindig vót kígyó. Akkó én csak a bottal ütöttem agyon űket. Akkó azt mondták, így az öregektűi hallottam, hogy aki egy kígyót agyonüt, az egy lelket megszabadít.(3) 73. Beleeresztették a korsóba a kígyót, a feketét, a siklót, és akkor bent vót a vízben és arrul ittak. Az a kígyó állandóan hidegen tartotta bármilyen meleg nyárban a vizet. A száján eresztették bele és a csöcsin itták.(9) 74. Meghalt a nagynéném. Akkor még a háznál ravatalozták föl a halottat és a kutya, amíg csak el nem temették a halottat, ott vót a ravatal végénél. Se nem evett, se nem ivott, és amikor eltemették a nagynénémet, heteken keresztül az ajtóban ült. (10) 75. A kutya meg a nyúl együtt melegedtek a tűznél és annyira-annyira, hogy a nyúl belelökte a kutyát a tűzbe. A talpa leégett a kutyának. Elkezdte zavarni a nyulat és azé a kutyának kopasz a talpa, a nyúlé meg szőrös. Akkó égett le a kutya talpárú a szőr. (9) 76. A lopott macskát a tükör elé kell tartani, hogy saját magát meglássa, akkor nem megy el. (9) A cicát lopni kell. Ha szép cicát látnak, akkor hamar megfogják, az jó egerésző lesz. (2) 77. A macskára szokták mondani, ha átfutott előtte, főleg fekete macska, hogy szerencsétlenséget jelent. (9) 78. Ha a macska mosakodik és valakire ránéz, az kikap, megverik. (9) 79. Táncoltatták a medvéket. Mentek végig az utcán és kéregettek vele. Dobult. Vót neki olyan dobja és akkor, ha mérges vót a medve, akkor egy fán vót egy lánc és az vót az orrába kötve, hogy ne tudjon hozzá gyünni. De ha vót olyan szüléd medve, akkor így mondta neki, hogy: Mit csinál a részeg ember? Akkó bukfencezett, vagy lefeküdt, meg ilyeneket csinált. (9) 80. Jézust mikor fölfeszítették, akkor egy botra egy epés rongyot kötöttek, azt mártották bele vízbe és azt nyújtották oda neki, hogy igya. És jöttek a méhek és azok vittek neki vizet és akkó áldotta meg a méheket és azúta hordják a méhek a mézet. (9) 81. Ha valaki bántja űket, akkó a méhek támadnak. Nemcsak a méhek, a darazsak is. (9) 82. A patkányt ha megeszi a macska, beteg lesz. Akkor szalonnát kell neki adni, attól meggyógyul. (8) 83. Mentek át valami folyón. Akkó a szamár vitte a Jézust. A lovat kérte, hogy hát vigye át. Azt mondta a ló: Nem ér rá, majd eszik előbb, jól lakik. A szamár meg éppen beleharapott egy nád szálba, aztán azon meg meg látszik a szamárnak a foga helye. Aztán ott hagyta a szamár a nádat, aztán vitte Jézust át a vizén. A szamár azóta akár a szemétdombon is jól lakik. (3) 84. Mikó Jézus a földön járt, szamáron szokott járni. Akkó a szamárnak azért maradt meg a köröszt a hátán, hogy ez visszaemlékezés arra, hogy valamikó Jézusnak a lova vót. (9) 85. A szamár, ha ordít, akkor is azt szokták mondani, hogy eső lesz. Henteregni is szokott, mikó ordít. Viszket a bőre, és az már azt jelenti, hogy eső közeledik. (9) 86. Ha csörög a szarka, vendég lesz. (2) 87. A szarka meg a vadgalamb építették a fészket. A vadgalamb nem tud fészket építeni, csak két szálat, hármat rak egy helyre és az a fészek. Taníja meg űtet fészket rakni. A szarka meg olyan fészket rak, hogy teteje is van neki és csak egy lyuk van az ódaián és ott bújik mindég bé. És akkor elkezdte rakni a fészket a szarka, hogy: így csináld, úgy csináld, így csináld, úgy csináld! A vadgalamb meg csak mondja neki mindég, hogy: Tudom, tudom. Hát egyszer a szarka megunja és mondja nekije, hogy: Hát ha tudod, akkor csináld! És evvel otthagyta. A vadgalamb máma se tud fészket csinálni. (9) 88. Péter halászott, mikó Jézus a fődön járt. Hát tudjuk, hogy az utolsó vacsoránál is hal vót a vacsora, amit Péter halászott. És Péter elment halászni és persze este nem halászott, hanem lefeküdt. Lefeküdt aludni és egész éjjel aludt, nem halászott. Reggel azt mondta, hogy nem tudott fogni semmit se. Nem valotta be, hogy aludt, csak, hogy nem fogott semmit. Máskor, mikó elment halászni, akkorra