Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

NÉPRAJZ 487 fordulón készült lajtsom szerint csizmadiák, bocskorkészítők, szíjgyártók, szűcsök, szabók, kalaposok, harisnyakötők, kékfestők, ecetgyártók, fazekasok, pékek, szobafestők, kőművesek, paplanosok, asztalosok, szappanfőzők, szitakötők, fésűsök, esztergályosok, bognárok, téglaégetők, lakatosok és műszövők dolgoztak. A hajósok száma is évről évre nő, az első világháború előtt már ötszáznál több bezdáni hajós járja a Dunát. A község lélekszáma az első világháború előtt 7623; a mintegy tíz százalékot kitevő németajkúakon kívül néhány szerb, horvát és bunyevác család él. A nemzetiségek békésen egymást becsülve élnek egymás mellett, Bartók Bélát igazolva: „a parasztok közt békesség uralkodik, gyűlölködést a másfajtájúak ellen csak a felsőbb körök árasztanak." A századfordulótól egyre nagyobb szerepet tölt be a község életében a kubikossorból feltört Bosnyák-nemzetség egyik ága. A téglagyár, a gőzmalom, a villanytelep építése, a közkönyvtár létesítése (1905-ben már kétezer kötetes volt), a bírói tisztség hat és fél éven keresztüli viselése a nemzetség nevéhez fűződik. 2. A Bosnyák-nemzetség ősének — a családi hagyomány szerint — három fia volt, az egyiktől a kiskőszegi, a másiktól a bezdáni s a harmadiktól a zombori Bosnyák-nemzetség eredt. A regebeli ős a község telepítésének idején él, s neve után ítélve — nem a baranyai, tolnai, somogyi jobbágyokkal érkezett, hanem a már korábban letelepedő bosnyákokkal. A nemzetség életerős rajok sorát indította útnak; szépapámék hatan, ükapámék kilencen, dédapámék hatan voltak testvérek. András bátyám mondta: „a bezdáni Bosnyákok sok nemzetségre szakadtak. Mi vagyunk a Bíró Bosnyákok, de a Rossz Bosnyákok, Szép Bosnyákok, Gatyaszár Bosnyákok, Méhész Bosnyákok is mind rokonaink". A család meggazdagodása kubikos dédapám idejére esik. A reges hagyomány szerint Zomborban a menekülő betyárok a kocsijára dobtak egy zsák pénzt, s aztán kezdett gazdálkodni, valójában azonban nem a szerencséjének, hanem találékonyságának és talpraesettségének köszönheti gazdagságát. Látja a lehetőségeket, kereskedik, földeket vásárol, vállalkozásokba kezd. A 80-as években már — elsőnek a községben — három cséplőgépe van s száznál több hold földön gazdálkodik. A következő nemzedékben a három fiútestvér — Ferenc, István és János — követi dédapám útját. Ferenc bátyám 1907-ben téglagyárat, 1909-ben gőzmalmot építtet, s 1911-ben — testvérei s mások bevonásával — felépítik a villanytelepet, amely 1950-ig Bezdánon kívül még négy községet lát el villannyal. Gyűjtésem 1980-ban és 1983-ban az őket követő nemzedékekre terjedt ki. Adatközlőim — apám kivételével, aki 1936-ban hajósnak ment — mind földművesek. A hajdani gazdagság az öröklések során elaprózódott, kis- és középparasztok; visszaemlékezéseikből a hajdan oly erős, de már felbomló, dualisztikus elrendezésű nagycsalád-szerkezet körvonalai rajzolódnak ki. 3. A Bosnyák-nemzetség idősebb generációjától feljegyzett hiedelmekből kerek világkép bontakozik ki. A világ felső, alsó és középső részből áll. A felső az égiek