Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet
NÉPRAJZ 475 faragni kezdő Németh Mihály 51 borotvatokjain, aki a szombathelyi fogságát követően — mint magyargencsi juhász — hamarosan ismét börtönbe kerül. Ezúttal Sopronban raboskodik, ahol valószínűleg ő honosítja meg a feliratozásnak ezt a módját. Érdekes azonban, hogy a jókezű, a figurális ábrázolással is megpróbálkozó Szálai Pál (Nagy-Ölbő, 1843. január 9. — ?) 52 . egyetlen más megoldását, motívumát, ötletét sem vette át. A már évekkel előbb kialakult soproni-kismartoni faragókör tagjaira ugyanis — hol áttettebben, hol közvetlenebb módon, de — meghatározóan Király Zsiga munkái hatottak. így például arra a Torma Istvánra is, aki talán éppen ennek a faragóiskolának a megalapítója volt. Hisz ő már 1862-ben börtönbe került. Egyelőre csak annyit tudunk róla, hogy valószínűleg tornai születésű és fiatalabb éveiben Sümeg környékén pásztorkodott. 53 Ezt látszik igazolni az is, hogy munkáinak egy része Győr-Sopron megyéből, más része viszont Veszprémből, illetve Zalából került elő. A börtönbe kerülését követően az első darabját, a felirata alapján Áts Istvánnak készült állótükrét 1863-ból ismerjük. Ettől kezdődően a tárgyai alapján 1890-ig tudjuk a munkásságát követni. Torma István állótükröket, borotvatokokat és mángorlókat faragott (29. kép). De tőle származik egy, a dunántúli pásztorművészetben mindmáig egyedülálló darab is, egy 1889-es datálású, spanyolozással és karcolozással kialakított ládikó, amelynek a kisfaludi juhász munkáihoz való kötődése olyannyira nyilvánvaló, hogy ennek részletezésével nem is foglalkozunk. (Ld. a 28—28/e. képeket.) Csak mint érdekességet említjük, hogy Torma István annak a csepregi Szűts Jánosnak csinált 1864-ben — talán éppen születésének 50. évfordulója alkalmából — egy szép borotvatokot, aki 1840-ben elvette a Király Zsiga egyik mángorlójával megajándékozott Tóth Teréziát. 54 A törvénnyel gyakran összeütközésbe kerülő Szűts János — miként már szóltunk róla — feltételezhetően ismerhette is Király Zsigát. Míg az ugyanekkor szintén raboskodó gyorói Török Vendelnek (marhalopásért ítélték el!) az apja, Török János barátja és faragótársa is volt a kisfaludi juhásznak. Nyilvánvaló, hogy ebben a körben nemcsak a jeles faragópásztor munkái, hanem személye, emléke is elevenen élt s hatott. Giczy Jánosnak a mottóként idézett felismerését éppen az a birtokában levő állótükör motiválta, indította el, amit készítője — ennek a faragókörnek Torma István mellett legjelentősebb egyénisége —, Szűts András faragott Török Vendel51 Született 1830. augusztus 25-én Hőgyészen. Kemeneshőgyészi evangélikus születési Akv-ek. 52 Ölbői római katolikus Akv-ek. 53 Veszprém megyei Levéltár, Vvti. Börtönlajstrom 1838—1848. 54 Borotvatok, 1864. Csepreg, Helytörténeti Gyűjtemény.
