Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet
NÉPRAJZ 441 De még előtte, mivel tél közeledik, szeretnének szabadulni lovaiktól, szekerüktől. Ezért s persze hálából is, Király Zsigára hagynák a lovakat és a szekeret. Ő azonban nem érezvén biztonságban magát, öccsét, Odor Gyurit szeretné az átvételre rávenni, aki azonban — érthetően — ezt nem akarja vállalni. Király Zsigának a betyárokkal való gyanús kapcsolatáról egyébként a családja körében is tudhattak. A perben szintén kihallgatott Odor Gyurinak, Hertelendi úr kisfaludi pálinkafőzőjének a vallomásából ez vehető ki, az atyja ugyanis őt azért küldte a bátyjához, „ .. .hogy intsem meg ötét, hogy azon Csavargoktol, kik, a mint hallotta, a környékben vágynak, ojja magát és bajba ne keveredjék, — s' azon kivül diót, és almát is vittem neki, — Kisfaludról." 27 Az igazságszolgáltatás kerekei viszonylag lassan indulnak be. December közepén azonban hirtelen felgyorsulnak az események. Sorra lakat alá kerülnek a betyárokkal tartó juhászok. Király Zsigát 1836. december 16-án fogják el és kísérik Kapuvárra, majd innen Sopronba. Négy és fél hónap híján hat évet tölt börtönben. Nemes Lampért Imre, Sopron Vármegye tiszti főügyésze Király Zsigára és öt társára — mint megrögzött gonosztevőkre, az isteni és világi törvények szentségét megvetőkre — 1837. február 25-én Sopronban halálbüntetést kér. A védő, a pásztorok neveltetésére, tudatlanságára és megfélemlítettségükre hivatkozva, a kilátásba helyezett súlyos megtorlás enyhítését, vagyis börtönbüntetésre való változtatását szeretné kieszközölni. Érdekes és szó szerint idekívánkozik a Király Zsigára vonatkozó érvelése: „Végre úgy látszik, hogy a vádnak súllyát leginkább Király Zsiga ellen intézi á felperes Tiszti Ügyész úr, mintha Ő több napokig vélök lévén a zsiványokkal, még más rablásnak gyanújával is terheltetnék. De ide alkalmaztatván a nevelésről, tudatlanságról, kötelességek és törvények ismeretéről és rettegésről előrebocsájtottakat, még az főképpen megjegyzésre méltó, hogy sem önvallomásából, sem a többi tanúk vallásaiból reá semmi bizonyosodván, olly gonoszsággal, mint a Tiszti Fő Ügyész úr állítja, nem vádoltattatik. 28 Végül, fellebvitel folytán — a Királyi Tábla által — a halálos ítéletet mindannyiuk esetében eltörlik és 3 év fogságra mérséklik büntetésüket. Időközben azonban Király Zsigáról és két társáról, Dallos Vendelről és Gérczes Józsefről más bűntettekben való részvétel is kiderül. így Király Zsiga, még 1836. szeptember 14-én éjjel társaival, Nyarai Mihállyal és Németh Pállal Vágra ment s „ . . .miután az ottani számadó juhász házába rohantak, őt szobájába behajtották, s a kijövetelről őrállás mellett eltiltották volna, Guary uraság juhai közül 3 ürüt és 15 darab öreg nyőstént elhajtottak, azokat Tóth József orgazdánál elrejtették, s hármat nékie eladván, a többin megosztoztak, s eszerint Király Zsigmond félelemmel kényszerített erőszakos rablást teljesen elkövetni nem félemlett." 29 27 Gy-SmL2. Svti. Fenyítőperek 31/1837. 28 Gy-SmL2. Svti. Fenyítőperek 81/1837. 29 Gy-SmL2. Svti. Fenyítőperek 93V 2 1838.
