Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

4 396 К. CSILLERY К.: A HARTAI BUTOR .. . kodtak a helyi közvélemény által a reprezentációs berendezési objektumokon elvárt dekoráción. Az eddigiekben elmondottak ahhoz is hozzásegíthetnek, hogy biztosabban ítéljük meg a Hartán készült bútort, illetve az azon megtestesülő díszítőstílusnak a kialakulását. Visszaemlékezve a XVIII. században idetelepültek nagy szegénységére, másrészt pedig a képzett iparosok hiányára a jövevények első generációinak a körében, nem csodálkozhatunk azon, hogy a hartai bútorok közt úgyszólván nem lehet kimutatni olyanokat, amelyeket az itteni németség eredeti hazájából hozott örökségnek tekinthetnénk. Mindehhez természetesen figyelembe kell vennünk, hogy hiteles, datált példányok alapján csak a múlt század harmadik tizedétől kezdődően ismerjük az itteni készítésű bútorokat, ettől az időtől fogva viszont, hála a datálás egyöntetű alkalmazásának, 1940-ig, százhúsz éven át folyamatosan, egy-egy évtizedből több, különféle rendeltetésű példány alapján is.

51 Egy a korábbi lakóhelyükről hozott tradíciót a napjainkig megőrződött bútorformák között

52 egyedül azokon a deszkatámlás székeken lehet felismerni, amelyeknek a támlája két szívformából tevődik össze (22.kép). Az ilyen széktámlák ugyanis különösen gyakoriak voltak Hessenben, amellett hogy elterjedtek voltak Pfalzban és Elzászban is.

53 A múlt század első feléből datált példányoknak a tanúsága szerint ilyenek korábban Hartán ugyancsak kedveltek voltak; az itteni variánsok, azáltal, hogy a fölső szívalakzat a kettő találkozásánál mintegy takarja az alsót, legközelebb az Elzászból ismert változatokhoz állnak (23. kép).

54 Ez a megfelelés annál figyelemre méltóbb, mivel mind ez ideig Magyarország más községeiből ez a jellegzetes kettős szíves széktámla sehonnan sem került elő.

55 A Hartán fennmaradt kettős szíves székeket mind keményfából faragták és szemben az ezeket kiszorító későbbi, tarkán virágozott hartai deszkaszékekkel, mindig festetlenek voltak, és ha volt rajtuk évszám és névjelölés, úgy az is a lapos felületbe faragókéssel bemetszett (22. kép); mindez úgy tűnik, egy korábbi hagyománynak a szellemében történt. Természetesen a hartai kettős szíves széktámlák közvetlen leszármaztatásának az az alapvető feltétele, hogy igazolható legyen, miszerint az ilyen támlával ellátott deszkahátú széktípusnak az elterjedése, meggyökeresedése az említett német területek parasztházaiban még azt megelőzően megtörtént, hogy a hartaiak ősei áttele51 Az 1820 és 1940 közti 120 évből a Néprajzi Múzeum több mint 60 datált hartai bútort őriz. 52 FÉL Edit adatközlői szerint Hartán a legkorábbi ágy himlpet, azaz mennyezetes volt. Mivel a mennyezetes ágy megvolt Hessenben, hihetőnek látszott, hogy ez még az egykori hazából származik; lásd: FÉL E. 1935. 15. Ilyen ágy azonban sajnos a gyűjtőutak során megtekintett nagyszámú XIX. századi bútor közt nem fordult elő. 53 RUMPF, К. 1959. 265—267. 1., 4/a., 4/e., 4/g-h. kép. 54 RUMPF, К. 1959. 4/g-h. kép; lásd még: GAUTHIER, J. S. 162. 1., 166. kép. 55 A Bátky-féle Útmutatóban téves lokalizálás alapján szerepel egy ilyen kettős szíves támlájú szék lelőhelyeként a Palócság; lásd: BÁTKY Zs. 1906. 163. 1., 50. tábla 11. képe.