Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

NÉPRAJZ 393 4. kép), a szoba egyik ékességének az évszáma arról árulkodik, hogy a csináltatását a férjhezmenetel utáni évre, 1914-re halasztották.

50 Időközben tehát a menyaszszony családjának a vagyoni helyzetében jelentékeny visszaesés történt. 1928-ban, tehát az esküvőt követően tizenöt évre készíttette el a házaspár a tisztaszobába szánt sarokpadot — és feltehetőleg vele együtt a datálatlan asztalt is, ahogy az itt általában szokásos volt —, a székeket viszont csak 1941-ben, a házasságkötés után huszonnyolc évre (1—2. kép). Nem lehetetlen, hogy ennyi új, saját nevükkel és a csináltatás évével jelzett példánynak a birtokában — esetleg élve a várakozási évek kedvező lehetőségeivel —, bizonyos daraboknál elégségesnek tartották az árverésen való beszerzést; ilyenként lehet felfogni az 1925-ből származó, idegen hartai nevet viselő alacsony szekrényt (1—2., 5. kép). Kétségtelen viszont, hogy ha a házaspárnak hosszasan kellett is várnia a tisztaszoba bútorainak a megszerzésével, amikor végül sor kerülhetett azután a megrendelésükre, akkor már nem takarékos13. KÉP. AZ ELŐBBI TISZTASZOBA RÉSZLETE: A MENYASSZONYI SZEKRÉNY A KEMENCE MELLETT. FRANCISCY J. FELV. BUDAPEST, NÉPRAJZI MÚZEUM, F. 184645. 50 Addig hihetőleg egy kiszolgált menyasszonyi szekrényt állítottak be a szobába.