Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

390 К. CSILLERY К.: A HARTAI BUTOR . . . famíliáknál divatozó díszágyra vágyott — amely áttört fejrészű, kajlskepich, „lófejes" volt —, két-három évet is szolgálhatott, amíg végre a magáénak mondhatta.

40 Az 1878-ban született Katona Krisztina részére, aki hartai megítélés szerint szegénynek számító család gyermeke volt — magyar származású édesapja legénykorában béresként szolgált az egyik itteni gazdánál —, csak tizenhatéves korára,

41 1894-ben tudták megcsináltatni az ágyat. 42 1896-ban házasodott össze Lehotzki Henrikkel, aki négy hold földet birtokolt és telente takácsmesterséggel foglalkozott, nyáron meg hajósként, részes aratóként és cséplőgép mellett kereste a kenyerét. 1904-ben, nyolc évvel a házasságkötésük után jutottak hozzá, hogy elkészítessék a vetett ágy elé állítandó székeket — azokból is csupán kettőre tellett,

43 a 11. KÉP. AZ ELŐBBI TISZTASZOBA ASZTALSZEGLETE. FRANCISCY J. FELV. BUDAPEST, NÉPRAJZI MÚZEUM, F. 184649. 40 BOROSS M. 1982/b. 92. 41 Ez már azért is késői időpont, mivel Hartán lehetőleg már 15 éves korában férjhez adták a leányokat, lásd: FÉL E. 1935. 101. 42 Néprajzi Múzeum 73. 153.2 ltsz. 43 Néprajzi Múzeum 73. 153. 3—4 ltsz.