Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

BERCZI SZ.: SZIMMETRIAJEGYEK . . . kettőzés adja hozzá az alapműveletekhez): vagyis a * rllg és a jj r2. Ha a mintamolekula képződés megelőzi az elemek frízcsoportba szerveződését, akkor a mintamolekulák szorosabban összetartozó egységek benyomását keltik, míg maga a fríz lazábban szervezettnek hat. Egy egységnyi szélességű szalagon (pl. derékszíjon, övön) a palmettás művészet leggyakoribb D

1 szimmetriájú mintamolekulája háromféle szerveződéssel rendezhető el: rlm, rllm és r2mg típusúval. Ezek közül az első kettőre számos példát találtak a régészek honfoglalás kori sírokban, ahol a D

1 típusú veretek e kétféle rend egyike szerint sorakoztak a csontváz deréktáján. KETTŐSFRÍZEK ÉS TAPÉTASZERVEZŐDÉSEK A frízminták vizsgálata során olyan típusokra figyelt föl a szerző, amelyek a hét alapstruktúráénál gazdagabb szimmetriaműveletekkel rendelkeztek. Ezek a frízminták rllg és r2 szimmetriájú alapesetek tükörtengellyel történt megkettőzésével állíthatók elő. (Ez a kettőző művelet az első lépés a fríz szalagmintázatának „szélesítése", a síkra történő kiterjesztése felé.) A szalag mellé helyezett tükrözéssel öt új kettősfríz csoport állítható elő (7. ábra.). Ezek jelölésére a megkettőzött típus jele elé írt J szimbólumot használtuk (itt d a kettőzésre, m a kettőzést végrehajtó tükrözésre utal). Ha sorra vesszük a frízcsoportok alapkészletének eseteit, láthatjuk, hogy az alapkészlet már tartalmazza az rl és rlm típusok tükörtengellyel kettőzött változatát, az rllm és az r2mm esettel. Az öt új típus közül, melyeket a 7. ábrán mutatunk be, a £ rllg esetre öt, a jj r2 esetre két példát találtam a régészeti irodalomban (8. ábra.). A szerveződés gazdagítása a bemutatott kettőzés folytatásával történhet. Ha még egy tükörtengelyt helyezünk el, a fríz másik oldalán a fríz tengelyével párhuzamosan, akkor a két tükörtengely közé került frízsáv az egész síkra szétterül. A létrejött alakzatrendszerben minden olyan elemsor, amely a kiindulási fríz egy eleméből képződött a tükrözésekkel, rlm típusú fríz maga is. Az alakzatrendszer tehát két, egymásra merőlegesen szervezett fríz „szövete". Másféle módon is kiterjeszthetünk egy frízt a teljes síkra az elemeire merőlegesen elvégzett elemismétlésekkel. Megtehetjük a kiindulási frízre merőleges frízszervezéseket egyszerű eltolással, csúsztatva tükrözéssel és félfordulatokkal is a már bemutatott párhuzamos tükörpáron kívül. Táblázatosan elrendezve mutatjuk be az így nyert tapétacsoportokat (3. táblázat.). Az oszlopokban a kiindulási fríz, a sorokban a kiindulási frízre merőlegesen szerveződő fríz szimbóluma áll, az oszlop-sor metszéspontokban pedig a belőlük szerveződő tapétacsoport. A 17 tapétacsoport közül kilenc építhető föl így, frízcsoportok „megszövésével". (9. ábra.) A frízekből szervezhető egyszerű tapétacsoportok közül a honfoglalás kori palmettás művészetben háromféle fordult elő. Ezek közül azonban csak a cm típus gyakori, amely az rllg frízből a már említett két párhuzamos tükörtengely közé