Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

386 К. CSILLERY К.: A HARTAI BUTOR . . . 9. KÉP. KISLEÁNY RAVATALKÉPE A XX. SZ. DEREKÁRÓL. HARTA. KÖPCSÉNY (KITTSEE), NÉPRAJZI MÚZEUM. kodtak az itteniek a sajátjuknak érzett tárgyi keretekhez. Itt egészen az 1930-as évekig a legmódosabb gazda sem kívánta a polgárok módjára berendezett lakást - miként már a századfordulón a közvetlen szomszéd magyar nagyközségekben, Dunapatajon és Solton —, a szobája addig neki is hartaias, parasztos volt, akárcsak azoké, akik a változtatást anyagi okokból sem engedhették volna meg maguknak. Ugyanakkor itt még az iparosok is természetesnek tartották, lévén helybeliek, a tradíciókhoz igazodó lakásban való élést. Csak az 1930-as években kezdett meghonosodni a Patajra, Soltra már 1900 körül behatolt neoreneszánsz polgári berendezés; jellemző, hogy a sajátjukkal szembeállítva, az ilyen bútort ungrisch vagyis „magyar" jelzővel illették. Mindez egyrészt presztízs okokból történt, a gazdag családoknál, másrészt azonban bekerültek egyes ilyen példányok a fővárosban szolgált leányok kelengyéjébe is, majd pedig az ő példájukat követőékbe —