Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik
NÉPRAJZ 347 3. Ha egy mester lemond a jogáról, ha mást jelölnek a helyére, az köteles az esetleges adósságokat is átvállalni. 4. Az inas (Lehrjung) felfogadásáért és szabadításáért fizetni kell. 5. Az új mester köteles származását és tanulóidejét igazolni. 6. Bizonyítvány kiváltás 1 ft 30 kr. 7. A 12 apostol ünnepét, a négy asszonynapot (Vier Frauen tag) — Szeplőtelen fogantatás, Boldogasszony, Gyertyaszentelő és Mária menybemenetele — meg kell ülni. 8. Mindenki tartózkodjék a szitkozódástól, káromkodástól. 9. Amely legény (Knecht) hétfői napon a szokásos indulási időt (Ausfahrungs-zeit) elkésne, büntetést fizet. 10. Mindenkinek szabadságában áll rendes vizein „Daubl~wőhren"-nd (taupli, emelőháló? S. E.) halászni, de csak úgy, hogy másnak kárt ne okozzon. De ha valaki az ő vizére menne, a csónakot nem hajthatja rúddal, sem csákánnyal, csak evezővel. 11. Ha egy legényből utód (V olger) lesz, 1 tallért fizet. 12. Ha a céhmester ajándékokat küldözgetne, büntetést érdemel. 13. Mindenki köteles a kántornapokon a kántorpénzt lefizetni (Quatemberzeit, Auflaggelt). Mester 4, utód 2, hetes- és éves legény 1 groschent (Maister, Volger, Wochen- Jahr sKnecht). 14. Ha egy hetes- vagy éves legény egy nőszeméllyel bűnbe esne, a hatóság és a céh is bünteti. 15. Az állóvizeket, leválasztásokat, tavakat vagy saját tulajdonú leválasztásokat (Stehende Wässer, Sezen und Aulackhen) más ne érintse. Akit rajtakapnak, nemcsak pénzbüntetésre ítélik, de egy évre a halászattól is eltiltják. 16. Miután a vizeken, különösen a Dunán különböző leválasztások (Sezen) találtatnak, melyek jelentős költség és fáradság nélkül nem létesíthetők, mindenki megtarthatja a magáét egész életére. 17. Mivel gyakran előfordul, hogy a vásárokra és a Dunára kontárok (Frötter, Störer) behatolnak, és ezzel a tanult mestereknek a darabka kenyerét... elvennék, az ilyent megengedni nem szabad. Végül békességet és az egyetértést fenn kell tartani, másiknak kárt nem okozni. Dévényben tehát csak katolikusokat vesznek be a céhbe. Az új mesternek igazolnia kell a 3 éves tanulóidőt. A 3-ik cikkelyből az következik, hogy a mesterek létszáma korlátozva lehetett, s ha valaki lemondott a mesterjogról, azt egy fiatal átvehette. A szövegben többször előfordul az „utód" — „Volger" kifejezés. Ez nyilván azonos a későbbiekben szereplő mesterjelölttel, akinek mesterévet kell letöltenie. Az is lehetséges, hogy azok a mesterjelöltek, akik a létszám-korlátozás miatt a megüresedő helyekre vártak, a mesterek utódai voltak. Emlegetik az inasfogadást és szabadítást. Patrónus még most sincs, de az ünnepek megülendők. A tavakat, megtisztított halászóhelyeket védik, ez mindenkinek egyéni tulajdona lehetett élete végéig. A hétfő reggeli munkakezdéssel már akkor is nehézségek lehettek. A 12. cikkely talán a korabeli reprezentációs ajándékozás ellen tiltakozik. A szabályzat alkotóinak eszébe sem jutott, hogy mester is a szemérmetlenség bűnébe eshetne egy nőszeméllyel, mert csak a legényekre szab ki büntetést. A 17-ik artikulus a későbbi évtizedekben is — szinte szó szerint — visszatérő tilalom más városok szabadalomleveleiben. Komárom után egy évvel, 1697-ben, kaptak szabadalmat a budai és pesti halászok. 17 A latin nyelvű bevezetőből megtudjuk, hogy Fux Gáspár fő-, és Sermaer Lőrinc helyettes céhmesterek, valamint Frőlich András, Kaschiz Tamás, 17 Országos Levéltár (OL) Acta Mechanica et Liber Cehalium. TIM 605—78. német.
