Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra
332 NOVAK L.: A HÁROM VAROS HIVATALI RENDSZERE . . . 3 A' feketén lévő alsó kertemet hagyom Erdős Mihály és Erdős János Atyámfiainak, ily Conditio alatt, mígh Feleségem és az Árvák élnek, addigh szabadossan bírhassák és éllyenek belőle, ha Isten őket is ki veszi az árnyék világbul, úgy maradgyon Erdős Mihály és Erdős János Atyámfiaira ezen kerth örökség. 4 Ezen házamat is egészen telkestül bírják az pinczével edgyütt mellyetis megh említett Feleségem az árvákkal edgyütt szabadossan, ha pedigh nekiek is halomások esik, a' háznak fölső szegletitőll fogván Berkes István Uram háza feléigh a' mint keresztül hasad, Horvatt György Ecsémnek maradgyon, az fölső része az mellyen az pintze vagyon, azt is mint föllyeb szölö örökséget, úgy ezen darab fundust a' pintzével edgyütt, említett árváimnak holtuk után maradgyon az Ecclesiára. 5 Csurgai Varga István János és Mihály Uraméknak hagyom az Aklot illy ok alatt mígh Isten élteti Feleségemet az árvákkal adgyütt eddigh mintt magukétt úgy bírják, annak utánna Isten őket is ki szólítván az gyarló világbull föllyebb említett Csurgai István János és Mihály Uramékra maradgyon, mivel én is sokszori gyámoltalanságomban, és szorucságomban sok jo akarattyokkal éltünk. Lett ez a Testamentom illy emberséges emberek előtt Karai Ferencz Uram Fehér János Vánnyi István Szívós István Csurgai János" Az idézett testamentumban Kövér István ingatlan javairól hagyatekozott. Mint a végrendeletek többségében, nem tudjuk, hogy milyen nagyságú földbirtokkal rendelkezett, s azt sem, mennyi ingósága, ebből is mennyi jószág volt. Vagyoni állapotát reprezentálja az elsőként megemlített szőlő. Ennek pontos nagysága sem ismeretes, hasonlóképpen nem tudjuk meg a szántó pontos területét, csupán utalás történik annak nagyobb voltára, mivel két mezeikertről végrendelkezett, s azokhoz több „zsák" (hold) földnek kellett tartoznia. Gazdaságának nagyságára más jellegű iratok megvizsgálása során következtethetünk. Kövér Istvánt a helyi nemesek között tünteti fel az 1690-es összeírás. Az általa hagyatekozott ingatlan javakból részesedő Erdős família tagjai nemességre vergődött cívis gazdák voltak (Keglevich gróf szabadította fel őket a jobbágy sorból az 1670-es években), tehát Nagykőrös társadalmának legvagyonosabb rétegéhez tartoztak. Ezt bizonyítják a XVII. századi adólajstromok is. 33 Az idézett végrendelet — még felületessége ellenére is — jó adatokat nyújt a településrendszerre vonatkozóan. Megtudjuk, hogy Kövér István lakóháza a település központjában, a „városon" állt, amelyhez akol is tartozott, a város árkán 33. NÓVÁK L. 1978. 44.
