Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése
NÉPRAJZ 305 A legrégibb osztású földek eladásának előkészítése céljából a városi tanács 1904 szeptemberében Kada Elek polgármester elnökletével 6 tagú bizottságot küldött Pusztaszerre a haszonbéres földek becsértékének megállapítására. A 2355 holdnyi terület összes becsértéke 1 448 847 koronára rúgott. A legalacsonyabb holdankénti becsérték 360, a legmagasabb 840 korona, az átlag 615,11 korona volt. A teljes becsérték 4%-os kamata 57 953 koronára rúgott, több mint 14 ezer koronával haladta meg az addigi haszonbért. „Ez a terület a puszta legnagyobb és legjobb része — állapította meg a bizottság, ezért, ha eladná, a közpénztár aránylag keveset nyerne, mivel értéke föltétlenül emelkedő." Arra a következtetésre jutottak, hogy a szőlőnek való földeket kisparcellakban adják el, az erre nem alkalmas földeket pedig „vidékiek bebocsájtásával" (!) árverésen adják haszonbérbe. A bérbeadás módjára Szeged városától vették a példát, amely a Pusztaszerrel határos Csöngőién a földeket 25 évre, holdanként átlag 35 koronáért adta bérbe. 27 A pénzügyi szakbizottság elnöke javasolta, hogy a legrégibb kiosztású haszonbéres földekből a szőlőültetésre alkalmas homokföldeket kis részletekben, a Pallavicini uradalom birtokhatárán lévő jóminőségű szántóföldeket (kb. 1300 holdat) nagyobb részletekben adják el, a többit nyilvános árverésen adják haszonbérbe, ha megfelelő bért ajánlanak. A bizottság a legújabb osztású, 1910-ben lejáró bérletek területén, az iskola közelében házhelyosztásra alkalmas területet is talált. 28 A felső-pusztaszeri haszonbérlők (ifj. Dékány István és társai) folyamadásukban előadták, hogy az általuk bérelt földeket „becsérték szerint nem tarthatják meg, mint leendő örökföldet", mert a magas kamatot fizetni nem képesek — így „idegenek" vennék meg a földeket. Kérték az összes haszonbéres föld felbecsülését, és kifejezték hajlandóságukat arra, hogy a 3,5%-os takarékpénztári kamatot haszonbérül megadják — ha a földeket 25 évre bérbe vehetik (mint Szeged város bérlői). A bizottság a folyamodványt elutasította és elnökének előbb tárgyalt javaslatát hagyta jóvá. 29 Ezután vetette meg lábát Felső-Pusztaszeren több módos kisteleki ember, Szálai János nagygazda 97 holdat, Tóth Tamás 52 holdat, Domonics Sándor és Tóth István 51—51 holdat, Sinka Antal 49 holdat, Deutsch Sándor kereskedő 112 holdat vásárolt. Szeged-Felsőtanyáról a Kordás család 3 tagja vásárolt földet. 30 Visszaemlékezés szerint több kecskeméti gazda azért nem vette meg korábban bérelt pusztaszeri földjét, mert másutt is volt földje és nem akart városától távol letelepedni. 1908-ban a sövényházi határszélen a Sáregyházi halomtól délkeletre árvereztek újból örökföldet. A földeladások 1920-ban, 23-ban és 1929-ben folytatódtak, s a 27 BmL, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. 1944/29036., a 19295/904 sz. jelentéshez. 28 BmL, Kecskemét v. polgármesteri ir. 476. d. 1904/19463. 29 BmL, Kecskemét v. kgy. jkv. 1905. 225—232., 3376/1905 sz. alatt. 30 BmL, Kecskemét v. levéltára IV. 1619/e. T 102: Pusztaszer legrégibb osztásának telekkönyvi térképe.
